-
Inkább megkönnyebbülést érzek
N.I. írása: Mindig is tanítottam és nem is gondoltam volna, hogy valaha ez másképp lesz. Viszont ahogy megszavazták a Státusztörvényt, abban a pillanatban tudtam, hogy hamarosan ezen a platformon fogom olvasni a saját történetem. Az egész tavalyi év tavasza, nyara azzal telt, hogy áttanulmányozzam ezt a törvényt és rájöttem, hogy olyan szinten válnék kiszolgáltatottá, amely…
-
Bármennyire is szerettem, felmondtam
Anonim beküldőnk írása: Pedagógia asszisztensként dolgoztam Budapest, XIV. kerületében, általános iskolában. Nagyon szerettem, amit csináltam, és miután beszélek 3 nyelven, és művészettörténész végzettségem van, emiatt amolyan fregoli embernek használtak. Ez azt jelentette, hogy az összes osztályba, (elsőtől nyolcadikig) mint helyettes tanárt küldtek be órát tartani, nemegyszer napi 5-6 órára, amiután jött a napközi. Napi szinten…
-
Ami Magyarországon megy, nagyon elkeserítő
N.Hajni írása: Sziasztok, nem pályaelhagyó pedagógus vagyok, “csak” 1 Ausztriában dolgozó szabadidő pedagógus. Itt a szabadidő pedagógusok elsősorban a délutáni felügyeleten dolgoznak (mint én is) vagy úgynevezett egész napos tanításos iskolákban, ahol minden gyerek kötelezően reggeltől délután 4-ig a suliban van. ezekben az (elsősorban alsó tagozatos) iskolákban, felváltva van rendes tanóra és szabadidő eltöltés (sport,…
-
Szerencsére sikerült elhelyezkednem egy magániskolában
B.J. története: Ált. iskolai tanító vagyok. 36,5 évet tanítottam, az első 4 év kivételével Budapesten. Elegem lett az ingyen helyettesítésekből, a szánalmasan alacsony fizetésből. Az iskola igazgatónője viselkedéséből, a sorozatos megalázásokból. Amit most beküldök ide, azt a levelet a PDSZ jogászának írtam. 2023. szeptember 29-én nyilatkoztam, hogy nem fogadom el a státusztörvényt.Azóta több atrocitás is…
-
Szerettem tanítani
Niki írása: Szerettem tanítani. Szerettem a gyerekeket, és ők is bírtak engem. Angolt tanítottam először egy vidéki általános iskolában 9 évig, utána Pesten három különböző iskolában. Két évet voltam itt a szomszédban, de nem bírtam a tanáriban uralkodó légkört, a vezetőséget. Aztán két évet EGYMI-ben töltöttem, ami leánykori nevén kisegítő iskola. Itt tanítottam ép értelmű…
-
Van a gyerekemnek suttyó tanára, miért támogassam az oktatás ügyét?
Az mfor.hu-n megjelent egy olvasói levél arról, hogy a tanárok heti 24 órában csak csücsülnek, várakoznak, ajándékokat kapnak, és délután magánórákat adva havi félmilliós bevétel mellett rinyálnak — hát nem is érdemelnek fizetésemelést! Aki látott már tanárt közelről, esetleg maga is volt tanár, valószínűleg most olyan mértékben forgatja a szemét, hogy belesajdultak a szemmozgató izmai.…
-
Életem eddigi legnehezebb döntésén vagyok túl
B.K.P. írása: Az elmúlt 10 évemet fektettem abba, hogy tanár lehessek.– 5 év táboroztatás– 6 év egyetem– fél év önkéntesség egy tanodában– 3 és fél év matematikatanításután most vége, mert nem fogadtam el a státusztörvényt. Az elmúlt években egy budapesti lakótelepi iskolában tanítottam matematikát felső tagozaton és gimnáziumban. Szerettem ezt a munkát, szerettem a diákjaimat,…
-
Utána sokkal könnyebb lesz
H.L. írása: Egy fővárosi gimnáziumban voltam angol nyelvtanár. Hosszú vívódás előzte meg azt, hogy én végül felmondtam. Amióta 9 évvel ezelőtt elkezdtem tanítani, végig azon dolgoztam, dolgoztunk, hogy valamiféle változást érjünk el az oktatásban. Akkor még hittünk benne. Én alapvetően soha nem a pénz miatt tanítottam, vállalkozó nyelvtanárként eddig sem az iskolai fizetésemből éltem. Nem…
-
A magyar közoktatás tarthatatlan helyzetben van
M.L. írása: Megyei jogú város, (egyházi) általános iskola, ahonnan kiszálltam… Nekem sajnos nem sikerült más munkát találnom, azt gondolom, hogy ez inkább a budapestieknek adott, és egy bizonyos kor fölött már elég nehéz (főleg gyerek mellett, az ingázás is nehezített…). Én újra iskolában fogok dolgozni, de készülök majd arra az időre, amikor majd biztonsággal kiszállhatok…
-
Most jó helyen vagyok
Egyik szerkesztőnk tegnap összefutott az egyik olvasónkkal, aki az intézményi tanításról e-learning és oktatásmódszertani szakértői munkára váltott: H.Gy.Sz. írása: Kezdhetném úgy, hogy én nem szoktam ismerős ismeretleneket letámadni azzal, hogy “Te vagy a…?”, de inkább majd ezzel fejezem be. Hónapok óta vár piszkozatként a levelezésemben az én Miután felmondtam-történetem; a bizonytalanság oka, hogy ha ezt…
-
Rengeteget érünk
O.H.B. írása: Én már régóta tervezem, hogy megírom a tapasztalataimat a “másik világról”. Júniusban jöttem el, azóta egy gyógyszer forgalmazó cégnél vagyok kreatív szövegíró. Mindig két lábon álltam, volt, van újságírói, vállalati kommunikációs végzettségem, tapasztalatom, gyakorlatom. Tudtam, hova megyek vissza és miért. 8 évet tanítottam: jól csináltam, nagyon jól – ma már én is tudom,…
-
Munkahelyet és munkát váltottam
Forrás Béni András írása: Kedves Ismerőseim, Barátaim, és legfőképpen volt Diákjaim! Ha valaki nem értesült volna róla, pedig érdekli: munkahelyet és munkát váltottam. Elhagytam szeretett iskolámat és szeretett tanítványaimat, a munkatársakat, kik közt számos barátra (és egy feleségre) leltem, akikkel egy családot alkottunk. Augusztus 1. óta egy kis cégnél dolgozom Budapesten fejlesztőként (informatikus). A mindennapi…
-
Iskolán túl is van élet!
S.J. írása: Nyáron mondtam fel. Tanítóként dolgoztam egy budapesti általános iskolában. Szerettem a helyet, a kollégákat, a szülőket. Sokat hezitáltam, de majd lesz valahogy.. és lett. Arra a döntésre jutottam nem karriert váltok, hanem csak irányt, azért mert nem suliban dolgozom, még pedagógus vagyok..A jelenlegi rendszer egyre rosszabb: amiért felmondtam, mert nem lehet megélni belőle, mert…
-
33 év …
Tímea írása: 33 év … első munkahely … összetört szívek … mérhetetlen düh, tehetetlenség … (óvodapedagógus, vidéki kisváros).
-
A szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal
Olvasónk tegnapi üzenete: Ma megtartottam (lehet, hogy életem utolsó) tesi óráját. Csak négyen jöttek oda óra végén, de az nekem többet jelentett, mint 4 bonbon, 10 virág, vagy 6 üveg bor. Megköszönték a jó hangulatot, a változatos órákat és minden jót kívántak a srácok. Na, ezeket a szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal és nem…
-
Valószínűleg ez a búcsú örökre szól
Tímea írása: Tegnap voltam bent utoljára a munkahelyemen, igaz már szabin voltam, meg le is betegedtem, de még volt pár elintéznivalóm, összepakoltam a szobám, visszaadtam az anyagaimat, üldögéltem, beszélgettem, elbúcsúztam. Olyan volt, mintha haldokoltam volna. Szomorkodtam, mindenki más is megállt egy kicsit szomorkodni velem, de közben intézkedtek, telefonáltak, dolgoztak. Az élet megy tovább nélkülem is. Egy…
-
Hiányozni fogtok!
Balázs-Chrappán Tímea írása: Ma volt hivatalosan az utolsó napom az iskolámban tanárként. Nagyon fáj, hogy azt, amit hivatásomnak, tartok erkölcsi összeférhetetlenség miatt nem csinálhatom tovább. Persze, az én döntésem volt. Aláírhattam volna… de már nincs hozzá gyomrom. A közoktatás jelenlegi struktúrája oly mértékben mérgez minden benne résztvevőt, ami teljesen elfogadhatatlan. És persze azok, akik ezen…
-
De tanítani mindig is fogok
Pokrócz Enikő írása: Nagyon nehéz szívvel és a megfelelő szavakat keresgélve írom ezeket a sorokat. Hosszú lesz. Ahogy az ide vezető út is az volt. Ez a 10. évem a közoktatásban állami közalkalmazottként, előtte – közvetlenül az egyetem elvégzése után és az egyetemi éveim alatt is – egy magániskolában volt a fő állásom és többféle…
-
Tanítani szeretnék, de nem ilyen körülmények között
H.O. írása: Egyetem után nem kaptam tanári állást Pécsen, így két nyelvszakos diplomával a turizmusban helyezkedtem el. A covid miatt váltani kényszerültem, tanítani kezdtem egy budapesti általános iskolában. 1 hónap után már éreztem, hogy megérkeztem, végre a helyemen vagyok. Azt kérdeztem magamtól, hol voltam én eddig, miért nem ezzel foglalkoztam az elmúlt években. Imádtam az…
-
Haragszom, amiért így kellett döntenem
K.Sz. írása: Lemondtam.30 év után.Megkönnyebbültem, hogy végre eldöntöttem: lépek.Néha úgy gondolom, jól tettem.Néha úgy, hogy egy idióta vagyok.Illetve tudom, hogy ezt kellett tennem. Nyáron még úgy gondoltam, folytatom. Végigviszem ezt az osztályt. Leköpöm a tükörképem, de akkor is.Mert mit csinálok utána?! Én sztrájkoltam. Tüntettem. Engedetlenkedtem. Beléptem (illetve vissza-) a szakszervezetbe.Semmi. Sőt. Rosszabb, mint volt. Pedig…
-
Reméltem a változást
I.M. írása: Matematika – ének – zene szakos tanár vagyok.39. éve tanítok (megszakításokkal, ugyanis 9 gyermekem van). A tanítás életelemem volt: próbáltam mindig a legjobb tudásomat adni. Ennek érdekében nem sajnáltam időt, energiát, rengeteg képzésen vettem részt. Pl.: ha autista gyerkőc került a csoportomba, kerestem olyan képzést, ami segít a vele való foglalkozásban. Nagyon sokáig…
-
Az ellehetetlenülés fokozatos volt
B.L. írása: Szervusztok.Egy számotokra talán mellékszálas történetet hozok, de szerintem érdekes a háttér és az időszak miatt. 2015-16-ban mondtam “le” egy budapesti pedagógiai szakszolgálat pszichológusaként a közalkalmazotti státuszomról. Régebben Nevelési Tanácsadónak hívták ezt az intézményt, ami önkormányzati fenntartással működött a 60-as évektől a 2010-es évekig. Aztán a Pedagógiai Szakszolgálat megalakulási folyamata, az állami központosítás és…
-
55 pedagógus közül egyedül vagyok
B.I. gondolatai, aki egy általános iskolát fog otthagyni: Én is leadtam a nyilatkozatot. Egyedül az iskolában.Ami a leginkább elkeserít, hogy akik eddig hangos hívei voltak a változásnak, akik kijelentették több fórumon is, hogy nincs tovább, elég volt, azok most csöndben vannak. Sőt veregetik a vállamat, hogy egy bátor ember van az iskolában, meg hogy jajj…
-
62 évesen adtam a nyilatkozatokat
Sokféle történetet olvashatattok már az oldalunkon. Rengetegen számoltatok be rendszerszintű problémákról, csalásról, megalázó, megfélemlítő munkahelyi környezetről. Igazgatókról, akiket a tankerület csak bábként rágat, írtatok munkavállalói szegénységről, nehéz terepről, és igen írtatok sokan a TTV-ről is. Ettől nagyobb fájdalmat, elfúló sírást tükröző néhányt sort azonban meg nem kaptunk senkitől. Amikor akkora a bénító fájdalom, hogy csak…
-
Bátor voltam, megtettem
M.N. írása: Te meg én ugye szét soha nem szakadunk? – Már szétszakadtunk … Öt éve diplomáztam gyógypedagógusként. Kőkeményen tanultam, nagyon jó eredményekkel. Már a főiskolán feltűnt, hogy az oktatók felnevetnek, ha a fizetésről van szó. Feltűnt még a sok felesleges elmélet is. De mit fogok én ebből hasznosítani? A gyakorlaton pedig arra lettem figyelmes,…
-
Alapvetően minden rendben
Weszely Kinga írása: Van már kenyerem, borom is van… csak az a kincs, amiért porig égtem, azzal mi van… Alapvetően minden rendben. Szerencsés voltam, ismerősök munkákat ajánlottak. Tanítást is, de azt nem bírtam el: miért lépnék be bármely más iskola kapuján, ha abból az egyből, ahol kezdtem és végeztem, végleg ki kellett csekkolnom. Alapvetően minden…
-
Döntöttem, beadtam
G.Z.E. írása: 35 tanításban eltöltött év után álltam fel. Már többször éreztem, hogy ebből elegem van, ehhez én “nem adom a nevem”. Pályám elején a tanároknak 18, tanítóknak 19, napközis nevelőknek 21 volt a kötelező óraszám. Ezen felül minden helyettesítést kifizettek. Akkor sem kerestünk sokat, de kisgyerekes anyaként ideális volt, hogy a fél napom szabad.…
-
Amikor a döntést meghoztam …
Molnár Anikó írása: Eljött ez a mérföldkő is… egy életszakaszt zárok most le!Nem gondoltam volna, azt hittem, hogy a jelenlegi munkahelyemről fogok nyugdíjba menni!! „32 éves lettem én, meglepetés- e….” Ja nem az éveim száma ennyi, hanem az oktatási rendszerben eltöltött időm!2023.09.18., a fekete hétfő… gyásznap számomra, de egyben a felszabadulásomat jelképező nap is, amikor…
-
10 év a pályán, az utóbbi években már enerváltan…
Anonim beküldőnk írása (Budapest agglomeráció, általános iskola): Ostoba és buta szülők, folyamatos harcok, mind velük, mind a rendszer ellen ..Köszönöm, elég volt. Nincs munkám. Nem tudom miből fizetem a hitelemet és a csekkeket. De nem baj. A lényeg, jól vagyok, mióta meghoztam a döntést: lemondok. Van pár hónap pihenni, rendezni a gondolataimat. Akik maradtak: nem…
-
Tanárnak születtem
R.A. írása: Tanárnak születtem. A tanítás az a terület, ahol teljes erővel, lendülettel tudok teljesíteni, és kiteljesedni.Most is így van, a felmondás után.Közel 30 évig dolgoztam hagyományos, nyolcosztályos általános iskolában, budai és érdi tankerületekben.Eddig 4 tanintézményben. Meglátásaim:Ami a legfontosabb lenne: A gyermek. A rendszer viszont adminisztrál. A kettő között őrlődhet a pedagógus, míg fel nem…
-
Rendhagyó helyzetjelentés Miskolcról, de nem csak miskolciaknak
Nem titok, hogy kétfős szerkesztőségünk nem csak a blog üzemeltetésével szállt be a hazai oktatás színvonalának növelése érdekében folytatott országos küzdelembe. Évi ma (09.29) és vasárnap is (10.01) az aHangosokkal pultozik, a Kálvin téren, úgyhogy vele akár ott is találkozhattok. Lujzi pedig az aHang Borsod megyei koordinátora lett. Ezen felül persze tagok vagyunk az OKA-ban…
-
Harag nélkül távozom, de sajnálom, akik maradnak
V. írása: 33. tanévem ez, 57 éves múltam. Megyeszékhely, gimnázium. Felszabadultnak érzem magam, mióta eldöntöttem, nem harcolok tovább ebben a rendszertelen rendszerben. Túlterheltség, parancselvűség, pénztelenség, elvtelen megalkuvások, a közösségek szétverése – ezek miatt megyek. Szabad szeretnék lenni, nem szélmalomharcot vívni, és látni ezt a mérhetetlen arroganciát, erkölcstelenséget felülkerekedni; a tudatlanságot, félelmet terjedni. Sajnálom a sok…
-
Egyszerűen csak szerettem a diákjaimat
Anonim beküldőnk írása Az én történetem sajnos nagyon sokban hasonlít az előttem leírt gondolatmenetekkel, ami valószínűleg azt mutatja meg, hogy a probléma országos. Én egy vidéki technikumban tanítottam, de mivel anonim szeretnék maradni így pontos helyet nem írok. Dióhéjban annyi a történetem, hogy egy éven keresztül tüntettem és sztrájkoltam és amikor ezek nem hoztak változást,…
-
Ha most elfogadnám az új státuszt, beletörődnék ebbe a tarthatatlan helyzetbe
I.M. írása: Matematika – ének-zene szakos tanár vagyok, 39 éve a pályán. A tavalyi évben 10 alkalommal polgári engedetlenkedtem. Mindezt azért, hogy felhívjam a figyelmet az oktatás jelenlegi tűrhetetlen helyzetére. Láthatólag nem érdekelte a kormányt az oktatásban elkötelezetten dolgozók véleménye. Úgy éreztem, ha most elfogadnám az új státuszt, beletörődnék ebbe a tarthatatlan helyzetbe. Nyilatkoztam, így…
-
A félelem diktálta maradásban nincs köszönet
Vidéki városi általános iskolát elhagyó, anonim matematikatanár üzenete a kollégáinak: Ne dobjatok meg kővel, mert hosszú vajúdás után, lázasan sírva-nyögve-izzadva megszültem e döntést. Se orvos, se tanár nem lesz /leírni is merem/, ha pintérsándor és bűntársa marad éveken (egy seggel három lovon), …. gyermekeimnek is szebb jövő nyugaton terem. Ne dobjatok rám sarat, mert rátok…
-
Nem karriert, csak országot váltottam
Anonim beküldőnk írása: Tizenkét évig dolgoztam Budapesten általános iskolában, az elmúlt 8 évben osztályfőnökként. Szerencsém volt, mert mérnök férjem fizetéséből tisztességesen éltünk Magyarországon is három iskoláskorú gyermekünkkel egy szép kertesházban egyik felkapott településen az agglomerációban. A tavalyi választások után azonban úgy döntöttünk, hogy gyermekeink jövője érdekében feladunk mindent, és a gyakorlatilag a nulláról újrakezdve külföldre…
-
Régen vártam erre a napra
Forrás Bea néni írása: Különleges poszt, különleges nap… nemcsak azért, mert a kisebbik lányom ma lett 15 éves, hanem mert ma beadtam a lemondásomat. Régen vártam erre a napra. Jobb lett volna, ha a nyáron következik be, de kormányunk jóvoltából, csak mától jár a végkielégítés… Jövőre lenne a 25 éves jubileumom, bár konkrétan csak 9…
-
Ez volt az életem, az éltető közegem!
Anonim beküldőnk írása: Miért mondtam fel? Hogy miért mondtam fel, ezt csak azok érthetik, akik maguk is megtették… senki más! Soha nem hittem volna, hogy idáig jutok, hogy ezt a lépést valaha is meg fogom tenni! Annyira imádtam a munkám! Ez volt az életem, az éltető közegem! Azt hittem, nélkülem nem is létezik az iskola!…
-
Ugyanaz a tanár maradok
Ő.K. írása: Tehát ma lett a napja… Ma mondtam fel. November 30-tól nem vagyok többé tanár. Legalábbis a jog szerint. De teljesen idegenül hat ez a fél mondat: „nem vagyok többé tanár”. Pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, „nem vagyok többé anya” vagy „nem vagyok többé ember”. Ennyi lenne? Egy aláírás, és végérvényesen megváltozik…
-
Most gyászolok
P.Zs. írása: Budapesten voltam testnevelő immáron 7. éve, nagyon szerettem és még szeretném is, de elég volt. Fiatal vagyok a gyerekek imádtak, most siratnak. A kicsik odavoltak a kreatív feladatokért, a mindig megújuló testnevelési játékokért. A nap végi imában a szegény tanítók, tanárok mindig csak azt hallgatták, hogy a testnevelés óra volt ma is a…
-
Jövő héten kezdek az új munkahelyemen programozóként
K.R. írása: Összesen 6 tanév tanári pálya után hagyom ott a tanári pályát. Matematika – fizika szakosként végeztem az ELTE-n 2017-ben. Rögtön az államvizsga után két nappal már volt állásom is Kartalon az általános iskolában. Három évet maradtam itt, közben megszületett az első gyermekünk és úton volt a második. Sok szempontból rendkívül szerencsésnek mondhattam magam.…
-
A kórházi ágyról mondtam fel a suliban
Lutor Kata története a noivalto.hu-ról: Lutor Katalin, Kata. Tanárnak készült, szeretett tanítani, de fel kellett adnia ezt a hivatást. Ráment az egészsége, és anyagilag sem bírta. Díjakat nyer slam poetry versenyeken, fotósként üzleti vállalkozásba fogott, miközben őrzi fotós énjének művészei oldalát. Nánási Pál fotós tehetségkutatóján döntőbe került. Foglalkoztatja a környezettudatosság, a fenntartható divat, és a…
-
Pályaelhagyás 4 év távlatából
Bartáné Simon Tünde írása: Előzmények Az élet gyakran hoz olyan fordulatokat, amikre sosem számítunk. Négy évvel ezelőtt én is megtapasztaltam ezt az életre szóló leckét, amikor a pedagógusi pályámat elhagytam, és egy vadonatúj élet felé indultam. Az első lépéseim után zavart és káoszt éreztem. Lebegtem a semmiben. Ki vagyok én, ha nem pedagógus? Éreztem, hogy…
-
Majd lesz jobb
K.A. írása: Kezdjük a felmondással.2019 augusztusában bementem az igazgatónőnkhöz.– Mit szeretnél, Attila?– Felmondok.– Megint?A gazdaságis loholt mögöttem:– Nem viccel, és el kell engedjük, de a két hónapos felmondási időt ledolgozza.Meg is tettem, a tetejében kaptam arra a két hónapra nappalis osztályokat is :), eredetileg ugyanis a felnőttképzés/délutáni műszak volt a reszortom, de próbáltak kihasználni arra…
-
Nem tudok jó érzéssel gondolni a jelenlegi munkámra
Anonim beküldőnk írása: Az én történetem egy falusi iskolában játszódik, ahol a kis osztálylétszámok miatt összevonások vannak, a légkör nagyon nyomasztó, mérgező és még a vezető is utál engem. Bár én még nem mondtam fel, de már lassan 1 éve, hogy más területen keresek munkát eddig sajnos sikertelenül. Tavaly, amikor gyedről vissza kellett mennem tanítani,…
-
Az egyike voltam az ötezernek
T.A. írása: Nagyvárosban, pedagógiai szakszolgálatban dolgoztam. Úgy éreztem, egyre kevesebbet vagyunk képesek tenni a hozzánk forduló gyerekekért és családokért. A pszichológiai és pedagógiai ellátások keretei folyamatosan szűkültek. Rengeteg vizsgálatot végeztünk, leírtuk, mi mindenre volna szüksége a gyereknek, és mikor a szülő megkérdezte, ezt hol kaphatja meg, megnyugtattuk, hogy a köznevelési intézmény köteles biztosítani a gyermek…
-
Szemelvények tíz év tapasztalataiból
Egy szülő írása: A kötelező iskolában töltött időről A tanévnyitó tájékoztatón elhangzott, hogy a gyermeknek reggel nyolctól délután négyig az iskola falai között KELL lenni. Kivétel amikor valamilyen délutáni foglalkozásra megy. Sajnos nincs megfelelő létszámú tanári erő, ezért a délutáni “napközi” felügyeletét olyan közmunkásként alkalmazott emberek látják majd el, akiknek van érettségijük.Első beszélgetés alkalmával az…
-
Szerencsére kaptunk 10 új vödröt a beázásra
B. második írása: Én már küldtem be történetet, ezért ez most csak egy rövid szösszenet lesz. Második éve vagyok pályakezdő tanár. Az alakuló értekezlet első mondata sem volt túl bizalomgerjesztő, pedig azt hittem, a tavalyi első évemnél nincs lejjebb. Idézet következik: ebben az évben sincs tornaterem az iskolában, mert a tetőre még mindig nincs pénz,…
-
Kiégtem, felmondtam
K.J. írása: Szakképzésben tanítottam 10 évig, eleinte óraadóként könyvtáros-tankönyves munka mellett, majd 4 évig egy érettségiző technikus osztály osztályfőnöke voltam. Tanítottam ácsokat, kőműveseket, szobafestőket, dobbantós osztályt is. Isteni kollégáim voltak, sokat köszönhetek nekik! De egyre nagyobb volt a teher, ingyenes helyettesítés, papírmunka tegnapelőttre, műsorok szervezése. Ha minden jól ment, akkor köszi, ha nem, akkor 1,5…
-
Egy aggódó nagymama gondolatai
Hetven éves, kilencunokás nagymama vagyok. A két legidősebb unokánk már egyetemista, a harmadik most érettségizett, nem akar továbbtanulni, elege volt. A többiek még a közoktatás foglyai, aggódom értük. Hét éve az egyik unokám nagy nehezen bekerült a közeli, 12 évfolyamos német tagozatos iskolába. A nehézséget az jelentette, hogy az iskola az út túloldalán volt, egy…
-
Liza vagyok, leendő ex-pedagógus
Liza vagyok, pedagógus. Hónapok óta szorongással küzdök, mert nem tudom már elviselni a munkahelyi légkört, a fizikai és mentális terheket és hogy luxus számomra egy 5 napos nyaralás. Íme a történetem: Szeretem a gyerekeket, sokkal jobban kijövök velük, mint a felnőttekkel. Néhány éve, amikor elkezdtem dolgozni 3 hónapig minden nap sírtam, mert délutános pedagógusként belecsöppentem…
-
A státusztörvény tervezete tette fel az i-re a pontot
Cs.D. írása: Budapesten tanítottam, egy egyházi fenntartású általános iskolában német nyelvet. Egyre kevesebb lett a szakórám, tanulószoba tartásával, sportfoglalkozásra kíséréssel és gyermekvédelmi munkával voltam teljes állásban. Közoktatásvezetői- és családjogi pedagógus szakvizsgám is van. Megcsináltam a Ped2 minősítést. Osztályfőnök voltam. Az utóbbi három évben egyre többet kellett helyettesíteni, több üres állás is volt az iskolánkban, amelyek…
-
12 év rabszolgaság
K.K. írása: Pedagógusként, teljes állásban eltöltött éveim száma 12. Amikor szárnyra kelt a státusztörvény híre, gondolkozás nélkül eldöntöttem, ha a bosszútörvény bevezetésre kerül, nem maradok (legalábbis teljes állásban) a pályán egy percet sem. Aztán telt az idő és egyre veszedelmesebben lengett a fejünk felett a törvénytervezet, közben a mellkasomban egyre erősödő nyomást éreztem, nehézlégzésem lett.…
-
20 tanéven keresztül tanítottam
K.Gy. írása: 1994-es diplomaszerzésemtől kezdve, 20 tanéven keresztül tanítottam. Néhány évig tanítóként, a sorkatonaság (és egy másoddiploma megszerzése) után nyelvtanárként, majd egy két tanítási nyelvű iskolában angol nyelvű tárgyakat tanító tanárként. A pedagógus munkára, létre hivatásként tekintettem, és az utolsó pályán töltött percig élveztem, ahogyan a diákjaim, kollégáim és a szülők szeretetét is. Mivel párom…
-
Nincs matektanár
T.T. írása: Tanár vagyok, egy középiskolában tanítok, ahol jól működő emelt szintű matematika oktatás zajlik. A legutóbbi középiskolai felvételi szóbelijén nem egy 8-os gyerek mesélte azt, hogy nincs matektanáruk, és vagy elmaradnak a matekóráik, vagy helyettesítés van, de 2-3 órából csak egyszer jön be matektanár helyettesíteni. És az iskola egy megyei jogú városban van, nem…
-
A szívem 34 darabra hullott
Egy újpesti pályaelhagyó pedagógus írása: “Nem jó türelem az, amikor hagyod, hogy rabszolgává tegyenek, pedig szabad is lehetnél.” Ma eggyel gyarapítom a pályaelhagyó pedagógusok számát. A szívem 34 darabra hullott, a világom összedőlt. Utolsó üzenetem az osztályomnak: Legdrágább #team11b! Hosszú ideje tartó gyötrődés, agyalás, mérlegelés és megszámlálhatatlan átsírt éjszaka után hétfőn aláírtam a lemondásomat. Ez…
-
Talán örökre
Augusztus beköszöntével elfogott az izgatottság, hogy hamarosan kezdődik az új tanév. De sajnos másodperceken belül rá kellett döbbennem, hogy ugyan az új tanév valóban kezdődik, de nélkülem – immáron másodjára. A tavalyi tanévkezdési időszak is nehéz volt, az volt az első olyan szeptemberem, ami “csak” egy szeptember volt, és nem egy tanév kezdete. De az…
-
Még mindig a rendszerben vagyok, küzdök
A.H. írása: Bár az én történetem kissé más, mégis ide tartozik, és tudom, hogy sok hasonló sorstársam van. Már az első pillanattól kezdve, hogy beléptem diákként az oktatási rendszerbe, tudtam, hogy ez az én hivatásom. Gyermekként még a plüssmacikat tanítottam nagy szakértelemmel. Egész életemet, -ami persze még nem túl hosszú – végigkísérték olyan fantasztikus nagybetűs…
-
Imádok tanítani
Anonim beküldőnk írása: Még nem mondtam fel.Kisvárosi általános iskola, 40-es 50-es pedagógusok, összetartó közösség, támogató vezetőség. Ez jellemzi az iskolámat. Jelenleg otthon babázok. Amikor eljöttem, 150 ezer forint volt a fizetésem, most 100 ezer forint GYED-ből gazdálkodunk havonta. A férjem sem milliomos, örülünk ha nullára kijövünk minden hónap végén. Ha visszamegyek dolgozni, 260 ezer forintot…
-
Végre szabad vagyok
Anonim beküldőnk írása: Hosszú út volt, amíg teljesen elhagytam a közoktatás egyre jobban lehúzó közegét. Háromszor sikerült lemondanom: 2014, 2019 és 2020. A családomban mindenki alkalmazott volt, nemhogy sikeres vállalkozó, de sikeres pedagógus vállalkozó pláne nem volt körülöttem példaként, támogató, hiteles emberként. Amikor pedagógus lettem, meg is fogalmaztam (akkor már gyógypedagógus voltam), hogy nehéz a…
-
Legyetek bátrak, szabadok!
L.E. írása: Zenetanárként dolgoztam zeneiskolában 29,5 évig. Tavaly, az oltáskötelezettség miatt elküldtek (én ezt kirakásnak éltem meg), majd óvónőként helyezkedtem el. Miután visszavonták a rendeletet, már nem akartam visszamenni arra a munkahelyre, igazából tanítani sem akartam, azt gondoltam, hogy soha többé. A főnököm, a titkárnő olyan stílust engedett meg velem szemben, amit nem bírtam már…
-
Hiányoznak a gyerekek
Cs. B. írása: Egy kvázi értelmiségi családba születtem 4 fiúgyerek közül másodikként. Édesanyám nyugdíjig tanítóként dolgozott az állami oktatásban, édesapám félbehagyta mérnöki tanulmányait, de nem sok nála sokoldalúbb, műveltebb embert ismerek. Későn döntöttem el, hogy mit szeretnék, több év egyéb munkatapasztalattal (péktől-könyvtárosig széles a spektrum) 30 évesen szereztem tanítói diplomát. Még a diplomaszerzés évében kalandvágytól…
-
Ne szenvedj!
T.E. írása: Akkor kezdem. 2000-ben végeztem olasz nyelvtanár szakon. Tanítottam főiskolán, nyelviskolában, végül egy egyházi fenntartású gimnáziumban kötöttem ki. Nagyon szerettem tanítani, de ezzel a szakkal csak félállást kaphattam. Néhány év múlva elfogytak a gyerekek, a suli tönkre ment és eladták egy nagyobb és gazdagabb egyházi iskolának. Az olaszt megszüntették, kollégiumi nevelő lettem és ezzel…
-
Levél, a megosztottság hátrafelé nyilazó kommentlovasainak!
Ezen írás címzettjei ezúttal nem szimpatizánsaink, hanem, a velünk egyet nem értők, az örök kritikusok, a fotelforradalmárok, a “szerintünk ennek így semmi értelme” kommentek lelkes írogatói, és a Fidesz szavazók. Azok a honfitársaink, akik éppen úgy károsultjai az állami szolgáltatások egyre romló színvonalának, mint mi, csak valami elvakult politikai szűrőn keresztül szemlélve a világot, nem…
-
Biztosan nem a tanári pályán helyezkedem el
K.CS. írása: A tanári portfólióba is beleírtam, hogy miért nem maradok szeretett gimimben, sem a pályán a képzés lezárása után: “Többek között hat év, húsz tanszék, százötven elvégzett kurzus, háromszázharminc megszerzett kredit teszi mérhetővé a képzés komplexitását. Az egyetemi szaktárgyi tanulmányaimat, az itt megszerzett természettudományos tudásomat nagy becsben tartom. A matematika és fizika szaktárgyi ismeretek,…
-
Belőlem is kiszakadt valami
D.M. írása: Amikor visszajöttem az alma materembe tanítani 5 évvel ezelőtt, azonnal nagyon sok szeretet vett körül. Rögtön éreztem, hogy ez még mindig egy nagyon jó iskola: a diákok minden feladatot örömmel oldottak meg, élvezték a csoportmunkákat, a kreatív feladatokat. Én pedig boldog voltam, hogy minden úgy megy, ahogy azt otthon elképzeltem, néha még annál…
-
Még nem mondtam fel, de …
Anonim beküldőnk írása: Még nem mondtam fel, de itt állok a küszöbön. Egy 25 éves pályakezdő óvó néni, immár 1,5 éves tapasztalattal állami oktatási rendszerben, Budapesten.Még nem mondtam fel, de megtörten, motivációmat és reményeimet folyton folyvást össze kuporgatva próbálom magamat össze gyúrni, hogy az az ember legyek, akinek rám is szüksége lett volna gyerekként. De…
-
Észre sem vették
P-Sz. N. írása: Miután felmondtam, rettegtem. Hogy hív majd valamelyik vezető, hogy ezt hogy tehetem. Hogy átgondoltam-e. Hogy milyen felelőtlen vagyok, gyerekek életével szórakozom. A diktatorikus közeget nem lehet megszokni, az ott van a falakban. A gyerekek ebben a világban az üdítő szellő, a kívülről beáramló élet. De az iskolában velük is áll az idő.…
-
De a szívünk megszakadt
Szülői írást osztunk meg: N.A. vagyok egy megyei városból. Egy olyan városból, ahol tömegesen vándorolnak el a pedagógusok. Szülő vagyok. 2 gyermek anyja. Az egyik gyermekem utolsó éves egy neves gimiben, onnét 8 pedagógus távozott. Kicsi lányom első osztályos volt. Ő az osztályfőnökét veszítette el. Gréta 2022. szeptemberében kezdte az első osztályt. Az ovi nagycsoportjában…
-
Keresem a kiutat
K.E. írása: 2001 óta dolgoztam pedagógiai szakszolgálatnál, de 2010 után egyre romlottak a feltételek. A KLIK (mivel nem fizették, kikapcsolták a telefont, elvették a jutalmakat) és életpálya tette be igazán a kaput, pont miután a törvényi kötelezettségem okán, nagyrészt saját zsebből leszakvizsgáztam, és a várva várt kategória ugrás helyett visszaesett a fizetésem. Hiába minősültem, a…
-
Azóta minden teher leszakadt a vállamról
Anonim beküldőnk írása: Első éves egyetemistaként kaptam egy lehetőséget, hogy tanítsak művészeti iskolában, mert hiány van. Elfogadtam a lehetőséget, így egyetem mellett, óraadóként alkalmaztak. 2 év szenvedés után éreztem, hogy váltanom kell. Elkezdtem a harmadik tanévemet, bevallom, nem sok kedvvel… Ez idő alatt, folyamatosan kaptam a leb*szásokat, mert nem megfelelő ütemben fejlődtek a gyerekek. Az…
-
A szomorú valóság
T.G. írása: Kedves Csoporttagok! A számos szomorú poszt után, amelyet pályaelhagyó pedagógusoktól olvastam, leendő ötödéves tanárszakos hallgatóként én is szeretném megosztani gondolataimat. Amikor gimnáziumban a tanári pálya mellett döntöttem, egyrészt soha nem gondoltam volna, hogy az oktatás helyzete Magyarországon ilyen válságos állapotba kerül majd, másrészt pedig nem is voltam igazán biztos abban, hogy egyáltalán szeretnék…
-
Felmondtam.
Caer írása: Egy Pest vármegyei gimnáziumban tanítottam “reál szakokat”. A digitális (covid-) időszak alatt szó szerint lerokkantam: a rengeteg ülés miatt gerincsérvem lett, a kötelező oltástól pajzsmirigy-gyulladásom, (majd 2x covidos is lettem, de természetesen “nem bizonyítható, hogy az iskolában kaptam meg”), amitől kibillent a hormonrendszerem, és a sok számítógépezéstől a szemem is brutálisan elromlott. Ezek…
-
Lejjebb nem lehet már süllyedni
Anonimitást kérnék. Hogy miért?! Egy hozzám közel álló ember még mindig az adott intézményben dolgozik és valószínű, hogy miattam megütheti a bokáját. Jó reggelt, itt tartunk… A tavalyi tanév volt az utolsó, amit tanárként a közoktatásban lehúztam. Úgy döntöttem, jobban teszem, ha nem asszisztálok tovább a rendszer látszólagos működésének fenntartásához. Tudom, hogy ezzel is elősegítettem…
-
Jocó bácsi
Nem meglepő, de szomorú hírként került fel az internetre a napokban, hogy a sokak által ismert, követett és kedvelt Jocó bácsi is beadta felmondását. Ezeket a történeteket szedtük itt össze. WMN cikk Facebook-bejegyzés videóval Facebook-bejegyzés A teljes videóinterjú RTL-interjú
-
Az utolsó tanítási nap…
Fejesné Móri Ágnes írása: 2023.06.17. Tegnap volt a 2022/2023-as tanév utolsó tanítási napja. A lányom elballagott az általános iskolából, én búcsút vettem a negyedikeseimtől. Olyan sok feladatom volt, hogy nem értem rá igazán azzal foglalkozni, hogy ez a nap nekem nem csak a tanév, hanem a pályám utolsó napját jelenti. Hetekkel ezelőtt úgy határoztam, hogy…
-
Aki úgy érzi, menni kell, induljon bátran
Anonim beküldőnk írása: Gyerekkoromtól szerettem volna tanítani, a szüleim a jog felé terelgettek volna, a biztos megélhetés reményében. A gimnázium után magyar – angol szakot végeztem, egyetemi diplomával. Szakvizsgát is tettem, közoktatási vezetőként, és szakfordítóként rájöttem 19 év után: a lelki egészségem és a családi életem fontosabb. Most a közszférában maradva, rendvédelemben hivatali munkaidőben dolgozom,…
-
Gyógypedagógusokból is óriási hiány van
Anna írása: Sziasztok! Azzal szeretném kezdeni, hogy én soha nem dolgoztam a közoktatásban és a dolgok jelenlegi állása szerint nem is fogok. 2017-ben kezdtem el az ELTE Gyógypedagógiai karán tanulni, 37 évesen. 3 gyerekem közül a legkisebb autizmussal él, és miatta rengeteg tréningen, tanfolyamon vettem részt. Igazán izgalmasnak tartottam ezt a területet, egy teljesen új…
-
Az életem, miután felmondtam
Zs.S.G. írása: Több, mint egy éve, hogy beadtam a felmondásomat. Az odáig vezető lelki vívódásra nem szeretek visszagondolni. Mivel egyből elkezdtem egy cégnél a matematikatudásomat felhasználva dolgozni, nem volt időm belegondolni, milyen változást fog ez hozni az életembe. Ellenben, szinte egyből azt éreztem, hogy fenekestül felfordult. Akkor ezzel nem foglalkoztam, próbáltam a pozitív oldalát nézni…
-
Így vagyok költségtérítésesen, tanító szakon
Nagy Zsófi írása: Több, mint 6 éve dolgozom a közoktatásban, kifejezetten jó eredménnyel abszolváltam a szintén kényszer alatt teljesítendő pedagógus portfólió első szintjét. Mégis rám kényszerít az állam egy másoddiplomát, ugyanis az első, befejezett végzettségem a 24/25-ös tanévtől nem megfelelő (BA szakot végeztem el, mester tanulmányaimat megkezdtem, de nem fejeztem be). Később joghézagba taszítottak, ugyanis…
-
Nem feladtam, hanem ráeszméltem az igazságra
Anonim beküldőnk írása: Egyetemistaként hívtak vissza vidékre a volt iskolámba tanítani. Az ingázást vállalva boldogan és büszkén jártam be öt éven át a munkahelyemre. Két diplomát szereztem, letettem a minősítő vizsgát és aktívan részt vettem a közösségi életben. Huszonévesen a továbbképzéseken gondolkodtam, fejlődni akartam. Minden nap egy kicsivel jobban csinálni. Személyes kapcsolatot alakítottam ki a…
-
Megszoktam, de rettenetesen hiányzik
K.E. írása: 6. osztályos voltam, amikor elkezdtem a barátnőm akkor 3. osztályos húgát korrepetálni matematikából. Gimnazistaként már komplett “kiscsoportom” volt, ingyen, szeretetből korrepetáltam az alsóbb évfolyamba járókat matematikából, kémiából, esetenként történelemből majd közgazdaságtanból is. Így kezdődött. Egyetemi hallgatóként már érettségire készítettem fel, és bár az alapszakmám után csináltam csak meg a tanárit, folyamatosan tanítottam és…
-
Most külföldön tanítok művészeti iskolában
T.H. írása: Művésztanár vagyok. Most 45 éves. Nekem, amikor aktív tanár voltam, még egyáltalán nem volt rossz dolgom. 2010 előtt tanítottam egy vidéki Művészeti Iskolában. Szuper kollégák, befogadó közeg, tehetséges diákok. Az iskolavezetőséggel is nagyszerűen megértettem magam. Bizalmat kaptam, szabadságot és jövőképet. Csak jót mondhatok az iskolámról! Nagyon fáj a szívem utána. Sajnos a budapesti…
-
Inkább a felmondást választottam
H.N. írása: Egy nyugati határhoz közeli városban tanítottam. Szeptemberben (látva az előző tanévben egyre lanyhuló lelkesedést) eredetileg nem akartam a sztrájkszervezésbe újra belépni, de aztán mégis nekigyürkőztünk. A testület kb. 30-40%-a vett részt az első, őszi sztrájkokban, amelyben sztrájkbizottsági tagságot is vállaltam. A budapesti karinthys kollégák decemberi kirúgásának másnapján saját döntésemből kezdtem határozatlan idejű polgári…
-
2014-ben mondtam fel
Sz. J. írása: 2014-ben mondtam fel egy nagyon jó szellemű budapesti gimnáziumban, támogató vezetés, színvonalas tanári kar és szeretett munka ellenére. Ok a közoktatási törvény, pedagógus kamara, portfólió kényszer sok éve tanító tanároknak is. Az a közpolitikai környezet, ami elvette az iskolák autonómiáját, centralizálta a tankönyvpiacot, elvette a jó, korszerű tankönyveket. Minden látszott már akkor,…
-
Végül 62 évesen már nem bírtam tovább
D. E. írása: Negyven év amit egy csodálatos iskolában töltöttem. Tanító vagyok, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus. Az iskolámban kollégiumi nevelőként és technikatanárként is dolgoztam. Két évig vívódtam, végül elhagytam a pályát. Úgy éreztem, már nem csukható be az ajtó, nem tehetem azt, amihez értek. Aztán már másik iskolába is át kellett volna mennem tanítani. Elvették…
-
Elég volt!
Sz.Á.V. írása: Nagykorú lett idén a pályám, 2005 óta voltam pedagógus. A mai nappal új munkahely, új perspektíva, és valamivel több pénz. Munkásságom 18 éve alatt voltam minden, csak akasztott ember nem. A saját szakomon kívül tanítottam 5 egyéb tantárgyat is, éveken át, mert ugye “ez van, nincs ember!” Elég volt! Elég volt a koncon…
-
Nyugodtabb vagyok, miután felmondtam
G. J. írása: Decemberben adtam be a lemondásomat a közalkalmazotti jogviszonyomról, és február 17-én volt az utolsó tanítási nap, amikor még középiskolai tanárként dolgoztam, búcsúztam. Búcsúztam attól az iskolától, ahol nagyon jól éreztem magam a diákok és a kollégák miatt, és attól a hivatástól, amit azt gondolok, hogy a mai napig, nyugdíjamig a magaménak éreznék,…
-
Az elmúlt évben erőmön felül őrölt fel, hogy minden formában jelezzem, hogy baj van
Spanicsek Valentina írása: A mai nappal beadtam a lemondásom. Sok más kollégámmal együtt így már én is a pályaelhagyók táborát erősítem. Túlragozni már nem tudom. Az elmúlt évben erőmön felül őrölt fel, hogy minden formában jelezzem, hogy baj van, baj lesz. A státusztörvény, a közöny, a hatalmi pozícióval való visszaélések, emberi kapcsolatokhoz méltatlan eljárások… Színes…
-
Mielőtt felmondtam, rengeteget sírtam
V.D. írása: Miután eldöntöttem, hogy felmondok, megkönnyebbültem. Sokan mondták is, milyen jó újra mosolyogni látni. (Pedig nem tudtak a tervemről.) Miután felmondtam, megkönnyebbültem. Csak lebegtem a suli folyosóján. Meg is jegyezték, hogy milyen felszabadult vagyok. (Pedig nem tudtak a döntésemről.) Mielőtt felmondtam, rengeteget sírtam. Gyászoltam a hivatásom, a kollégáimat, a tanítványaimat és azt a Dóri…
-
Szerettem a munkám, a hivatásom…
N.T. írása: Informatika, (pardon…) Digitális kultúra szakos pedagógusként dolgoztam 14 évet. 2 évvel ezelőtt már pályázhattam volna az új, jelenlegi munkahelyemre, de az akkori osztályom iránt érzett szeretet visszatartó erőként hatott rám, és rájuk való tekintettel maradtam a mókuskerékben. Áprilisban jött újra a lehetőség szembe velem. Informatikus állás. Pályáztam. Mondhatni, jöttem, láttam, győztem. Felvettek!!! Május…
-
Mindenki pótolható – és senki sem pótolható
A rekautja.blogspot.com szerzőjétől kaptunk engedélyt arra, hogy megosszuk írásait. Réka írása: 06.23. Réka néni! Valószínűleg iskolai keretek között a gyerekektől szombaton hallottam utoljára ezt a megszólítást. Az elballagott osztályomnak felajánlottam, hogy tegezhetnek, a héten néhányan tesztelték is, milyen furán hangzik, amikor simán csak Rékának szólítanak. Természetesen a faluban még összefuthatok a (volt) diákjaimmal, és mondtam…
-
Féltem
Anonim beküldőnk írása: 35 évesen, novemberben felmondtam. Nem vártam meg a státusztörvényt. Féltem. Féltem a törvénytől, féltem már a gyűlölettől, amit a társadalom is a pedagógusok felé tolt. Féltem az igazgatónktól. Féltem a minden évben lejáró határozott idejű szerződésem meg nem hosszabbításától. Mióta eljöttem egyszer sem voltam beteg. Örömmel megyek az új munkahelyemre. Boldog vagyok.…
-
2 év takarítás után elhelyezkedtem mint óvónő külföldön
V. írása: Nagyon boldog voltam hogy felvettek a tanárképzőbe. 2002-őt írtunk. Akkor “kezdődött” a kredit rendszer. Hamar kiderült hogy vannak bizonyos “szóró tárgyak”, amik nagyon sokba kerülhetnek egy átlag diáknak, tantárgy újra felvétel, pótvizsga, stb. Bár államilag finanszírozott képzésen tanultam nappalin, a félév végére szép kerek összeget kellett befizetnem az intézménynek. Mégis nagyon tetszett az…
-
Most harmadszor hagytam el a pályát (…) végleg elég volt
T.R. írása: 2023. január 20-tól már nem dolgozom a közoktatásban. Felmondtam. Azt gondolom, hogy vidéken ehhez sokkal több bátorság kell, mint a fővárosban, hiszen a nagy számok törvénye alapján vidéken kevesebb a lehetőség. Most harmadszor hagytam el a pályát. Néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt úgy döntöttem, hogy végleg elég volt. Soha nem politizáltam, nem foglalkoztam…
-
És sírhat a magyar oktatásügy, sírhatnak a magyarok a jövőjük miatt
F.A. írása: A mai napon lezárult egy korszak az életünkben: a feleségem kilépett a munkahelyéről, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból; abból a suliból, ahova 14 éves kora óta járt, ahol érettségizett, ahova azonnal ment tanítani, amint megszerezte francia tanári diplomáját, ahol újabb okleveleinek megszerzését követően drámát, majd magyart is tanított. A gyerekeink születését követően is sokkal…
-
Elvették tőlem a tanítványaimat
M. írása: Az érettségik lezárultával távozom a Berzsenyi Gimnáziumból, amelynek egykor diákja, majd 23 évig tanára voltam. Nem feltétlen tartozna ez a Facebookra, de sokan kérdezik tőlem a lemondás okait, emellett a tanárok távozása most közéleti kérdés. Miért is távozom tehát? Hosszú, de nem teljes felsorolás következik. 1. A jogfosztás miatt: elveszik a tanárok közalkalmazotti…
-
Szeretnék nagyon visszatérni, de …
B. írása: Pályakezdő magyartanár lennék, nagyon vidéken. Ebben az évben hatalmas trükközések voltak a fizetésemmel, hogy amire csak nem muszáj, ne fizessenek, mondván kezdő vagyok. Hogy se a tavaszi, se a téli se a nyári szünetre ne kapjak fizetést, darabokban, időszakosan kaptam szerződést. Volt még elég sok negatív tapasztalatom a végtelenül elfáradt, kiégett, régimódi, unalmas…
-
Egy 10 éves leépülés
L.R.E. írása: 10 évet dolgoztam általános iskolában. Igaz, ebből 3 évet otthon voltam GYES-en, de a remény, hogy jobb lesz a helyzet, az évek alatt szertefoszlott. Szépen, lassan rakódtak egymásra a rétegek, s bár sokszor azt gondoltam, ennél rosszabb nem lehet, azért sikerült minden egyes alkalommal elérni, hogy mélyebbre süllyedjen a színvonal és én is…
-
Tanári szuperképességek II.
A tegnapi napon, 2023.06.24-én ismét workshopot tartottunk, Tanári szuperképességek II. – erőforrásaink nyomában néven. A workshoppal az volt a célunk, hogy a most dilemmában lévő pedagógusoknak segítsünk abban, hogy tudatos, maguktól meghozott döntés legyen az, mit kezdenek a karrierjükkel a státusztörvény árnyékában. Van, aki maradni tervez, van, aki távozni, és mi azon dolgoztunk a résztvevőkkel,…
Te is felmondtál?
Miután Felmondtam 