Így vagyok költségtérítésesen, tanító szakon

Nagy Zsófi írása:

Több, mint 6 éve dolgozom a közoktatásban, kifejezetten jó eredménnyel abszolváltam a szintén kényszer alatt teljesítendő pedagógus portfólió első szintjét. Mégis rám kényszerít az állam egy másoddiplomát, ugyanis az első, befejezett végzettségem a 24/25-ös tanévtől nem megfelelő (BA szakot végeztem el, mester tanulmányaimat megkezdtem, de nem fejeztem be).

Később joghézagba taszítottak, ugyanis megszüntették a Bolognai rendszert és ismét osztatlan lett a tanárképzés. Így én semmit nem tudtam a meglévő BA-s diplomámmal kezdeni, ráépülő/esti/levelező közel 6 évig nem volt, semmilyen megoldást nem kínáltak arra, hogy hogyan válhatok általuk elvárt módon IGAZI pedagógussá.

Mivel nem akartam bizonytalanságban élni, így 2020-ban CSAK a papírért elkezdtem egy másoddiplomát – a poén teteje következik – FIZETŐSÖN (igen, pedagógus fizetésből, pedagógiai szakot – annyi a féléves tandíjam, mint egy havi fizetésem).

Jelenleg így vagyok költségtérítésesen, tanító szakon (mondom még egyszer: a papírért….) A BA-s diploma “szavatossága” lejár, a jelenlegi rendelet szerint azzal tovább 24/25-től nem taníthatok. (Ironikus, nem? Nincs a pályán ember és még azt a kevés “bolondot” is eltávolítják, aki még a rendszerben van/akar lenni, mert a papírja szerint nem pedagógus – nem számít a több év munkaviszony, a portfólió, szerintük ez nem pedagógiai végzettség, így ezzel csak határozott időre lehetett munkaviszonyt kötni.)

Így a munkahelyem és jogviszonyom megőrzése érdekében végzem ezt az új, második pedagógiai szakot. Azért van munkahelyem, mert van hallgatói jogviszonyom, és azért van hallgatói jogviszonyom, hogy legyen munkahelyem. Végeláthatatlan, önmagába visszaforgó karikába lökik az embereket folyamatosan. Nem csoda, hogy az élvonalban vagyunk a mentális betegségek, az alkoholizmus, egyéb függőségek és sok más negatív dolog terén is.