Kategória: Tanári történetek

N.I. írása: Mindig is tanítottam és nem is gondoltam volna, hogy valaha ez másképp lesz. Viszont ahogy megszavazták a Státusztörvényt, abban a pillanatban tudtam, hogy hamarosan ezen a platformon fogom olvasni a saját történetem. Az egész tavalyi év tavasza, nyara azzal telt, hogy áttanulmányozzam ezt a törvényt és rájöttem, hogy olyan szinten válnék kiszolgáltatottá, amely…

Anonim beküldőnk írása: Pedagógia asszisztensként dolgoztam Budapest, XIV. kerületében, általános iskolában. Nagyon szerettem, amit csináltam, és miután beszélek 3 nyelven, és művészettörténész végzettségem van, emiatt amolyan fregoli embernek használtak. Ez azt jelentette, hogy az összes osztályba, (elsőtől nyolcadikig) mint helyettes tanárt küldtek be órát tartani, nemegyszer napi 5-6 órára, amiután jött a napközi. Napi szinten…

N.Hajni írása: Sziasztok, nem pályaelhagyó pedagógus vagyok, “csak” 1 Ausztriában dolgozó szabadidő pedagógus. Itt a szabadidő pedagógusok elsősorban a délutáni felügyeleten dolgoznak (mint én is) vagy úgynevezett egész napos tanításos iskolákban, ahol minden gyerek kötelezően reggeltől délután 4-ig a suliban van. ezekben az (elsősorban alsó tagozatos) iskolákban, felváltva van rendes tanóra és szabadidő eltöltés (sport,…

B.J. története: Ált. iskolai tanító vagyok. 36,5 évet tanítottam, az első 4 év kivételével Budapesten. Elegem lett az ingyen helyettesítésekből, a szánalmasan alacsony fizetésből. Az iskola igazgatónője viselkedéséből, a sorozatos megalázásokból. Amit most beküldök ide, azt a levelet a PDSZ jogászának írtam. 2023. szeptember 29-én nyilatkoztam, hogy nem fogadom el a státusztörvényt.Azóta több atrocitás is…

Niki írása: Szerettem tanítani. Szerettem a gyerekeket, és ők is bírtak engem. Angolt tanítottam először egy vidéki általános iskolában 9 évig, utána Pesten három különböző iskolában. Két évet voltam itt a szomszédban, de nem bírtam a tanáriban uralkodó légkört, a vezetőséget. Aztán két évet EGYMI-ben töltöttem, ami leánykori nevén kisegítő iskola. Itt tanítottam ép értelmű…

B.K.P. írása: Az elmúlt 10 évemet fektettem abba, hogy tanár lehessek.– 5 év táboroztatás– 6 év egyetem– fél év önkéntesség egy tanodában– 3 és fél év matematikatanításután most vége, mert nem fogadtam el a státusztörvényt. Az elmúlt években egy budapesti lakótelepi iskolában tanítottam matematikát felső tagozaton és gimnáziumban. Szerettem ezt a munkát, szerettem a diákjaimat,…

H.L. írása: Egy fővárosi gimnáziumban voltam angol nyelvtanár. Hosszú vívódás előzte meg azt, hogy én végül felmondtam. Amióta 9 évvel ezelőtt elkezdtem tanítani, végig azon dolgoztam, dolgoztunk, hogy valamiféle változást érjünk el az oktatásban. Akkor még hittünk benne. Én alapvetően soha nem a pénz miatt tanítottam, vállalkozó nyelvtanárként eddig sem az iskolai fizetésemből éltem. Nem…

Egyik szerkesztőnk tegnap összefutott az egyik olvasónkkal, aki az intézményi tanításról e-learning és oktatásmódszertani szakértői munkára váltott: H.Gy.Sz. írása: Kezdhetném úgy, hogy én nem szoktam ismerős ismeretleneket letámadni azzal, hogy “Te vagy a…?”, de inkább majd ezzel fejezem be. Hónapok óta vár piszkozatként a levelezésemben az én Miután felmondtam-történetem; a bizonytalanság oka, hogy ha ezt…

Forrás Béni András írása: Kedves Ismerőseim, Barátaim, és legfőképpen volt Diákjaim! Ha valaki nem értesült volna róla, pedig érdekli: munkahelyet és munkát váltottam. Elhagytam szeretett iskolámat és szeretett tanítványaimat, a munkatársakat, kik közt számos barátra (és egy feleségre) leltem, akikkel egy családot alkottunk. Augusztus 1. óta egy kis cégnél dolgozom Budapesten fejlesztőként (informatikus). A mindennapi…

S.J. írása: Nyáron mondtam fel. Tanítóként dolgoztam egy budapesti általános iskolában. Szerettem a helyet, a kollégákat, a szülőket. Sokat hezitáltam, de majd lesz valahogy.. és lett. Arra a döntésre jutottam nem karriert váltok, hanem csak irányt, azért mert nem suliban dolgozom, még pedagógus vagyok..A jelenlegi rendszer egyre rosszabb: amiért felmondtam, mert nem lehet megélni belőle, mert…

Tímea írása: 33 év … első munkahely … összetört szívek … mérhetetlen düh, tehetetlenség … (óvodapedagógus, vidéki kisváros).

Olvasónk tegnapi üzenete: Ma megtartottam (lehet, hogy életem utolsó) tesi óráját. Csak négyen jöttek oda óra végén, de az nekem többet jelentett, mint 4 bonbon, 10 virág, vagy 6 üveg bor. Megköszönték a jó hangulatot, a változatos órákat és minden jót kívántak a srácok. Na, ezeket a szívből jövő jó kívánságokat viszem magammal és nem…

Tímea írása: Tegnap voltam bent utoljára a munkahelyemen, igaz már szabin voltam, meg le is betegedtem, de még volt pár elintéznivalóm, összepakoltam a szobám, visszaadtam az anyagaimat, üldögéltem, beszélgettem, elbúcsúztam. Olyan volt, mintha haldokoltam volna. Szomorkodtam, mindenki más is megállt egy kicsit szomorkodni velem, de közben intézkedtek, telefonáltak, dolgoztak. Az élet megy tovább nélkülem is. Egy…

Balázs-Chrappán Tímea írása: Ma volt hivatalosan az utolsó napom az iskolámban tanárként. Nagyon fáj, hogy azt, amit hivatásomnak, tartok erkölcsi összeférhetetlenség miatt nem csinálhatom tovább. Persze, az én döntésem volt. Aláírhattam volna… de már nincs hozzá gyomrom. A közoktatás jelenlegi struktúrája oly mértékben mérgez minden benne résztvevőt, ami teljesen elfogadhatatlan. És persze azok, akik ezen…

Pokrócz Enikő írása: Nagyon nehéz szívvel és a megfelelő szavakat keresgélve írom ezeket a sorokat. Hosszú lesz. Ahogy az ide vezető út is az volt. Ez a 10. évem a közoktatásban állami közalkalmazottként, előtte – közvetlenül az egyetem elvégzése után és az egyetemi éveim alatt is – egy magániskolában volt a fő állásom és többféle…

H.O. írása: Egyetem után nem kaptam tanári állást Pécsen, így két nyelvszakos diplomával a turizmusban helyezkedtem el. A covid miatt váltani kényszerültem, tanítani kezdtem egy budapesti általános iskolában. 1 hónap után már éreztem, hogy megérkeztem, végre a helyemen vagyok. Azt kérdeztem magamtól, hol voltam én eddig, miért nem ezzel foglalkoztam az elmúlt években. Imádtam az…

K.Sz. írása: Lemondtam.30 év után.Megkönnyebbültem, hogy végre eldöntöttem: lépek.Néha úgy gondolom, jól tettem.Néha úgy, hogy egy idióta vagyok.Illetve tudom, hogy ezt kellett tennem. Nyáron még úgy gondoltam, folytatom. Végigviszem ezt az osztályt. Leköpöm a tükörképem, de akkor is.Mert mit csinálok utána?! Én sztrájkoltam. Tüntettem. Engedetlenkedtem. Beléptem (illetve vissza-) a szakszervezetbe.Semmi. Sőt. Rosszabb, mint volt. Pedig…

I.M. írása: Matematika – ének – zene szakos tanár vagyok.39. éve tanítok (megszakításokkal, ugyanis 9 gyermekem van). A tanítás életelemem volt: próbáltam mindig a legjobb tudásomat adni. Ennek érdekében nem sajnáltam időt, energiát, rengeteg képzésen vettem részt. Pl.: ha autista gyerkőc került a csoportomba, kerestem olyan képzést, ami segít a vele való foglalkozásban. Nagyon sokáig…

B.L. írása: Szervusztok.Egy számotokra talán mellékszálas történetet hozok, de szerintem érdekes a háttér és az időszak miatt. 2015-16-ban mondtam “le” egy budapesti pedagógiai szakszolgálat pszichológusaként a közalkalmazotti státuszomról. Régebben Nevelési Tanácsadónak hívták ezt az intézményt, ami önkormányzati fenntartással működött a 60-as évektől a 2010-es évekig. Aztán a Pedagógiai Szakszolgálat megalakulási folyamata, az állami központosítás és…

B.I. gondolatai, aki egy általános iskolát fog otthagyni: Én is leadtam a nyilatkozatot. Egyedül az iskolában.Ami a leginkább elkeserít, hogy akik eddig hangos hívei voltak a változásnak, akik kijelentették több fórumon is, hogy nincs tovább, elég volt, azok most csöndben vannak. Sőt veregetik a vállamat, hogy egy bátor ember van az iskolában, meg hogy jajj…

Sokféle történetet olvashatattok már az oldalunkon. Rengetegen számoltatok be rendszerszintű problémákról, csalásról, megalázó, megfélemlítő munkahelyi környezetről. Igazgatókról, akiket a tankerület csak bábként rágat, írtatok munkavállalói szegénységről, nehéz terepről, és igen írtatok sokan a TTV-ről is. Ettől nagyobb fájdalmat, elfúló sírást tükröző néhányt sort azonban meg nem kaptunk senkitől. Amikor akkora a bénító fájdalom, hogy csak…

M.N. írása: Te meg én ugye szét soha nem szakadunk? – Már szétszakadtunk … Öt éve diplomáztam gyógypedagógusként. Kőkeményen tanultam, nagyon jó eredményekkel. Már a főiskolán feltűnt, hogy az oktatók felnevetnek, ha a fizetésről van szó. Feltűnt még a sok felesleges elmélet is. De mit fogok én ebből hasznosítani? A gyakorlaton pedig arra lettem figyelmes,…

Weszely Kinga írása: Van már kenyerem, borom is van… csak az a kincs, amiért porig égtem, azzal mi van… Alapvetően minden rendben. Szerencsés voltam, ismerősök munkákat ajánlottak. Tanítást is, de azt nem bírtam el: miért lépnék be bármely más iskola kapuján, ha abból az egyből, ahol kezdtem és végeztem, végleg ki kellett csekkolnom. Alapvetően minden…

G.Z.E. írása: 35 tanításban eltöltött év után álltam fel. Már többször éreztem, hogy ebből elegem van, ehhez én “nem adom a nevem”. Pályám elején a tanároknak 18, tanítóknak 19, napközis nevelőknek 21 volt a kötelező óraszám. Ezen felül minden helyettesítést kifizettek. Akkor sem kerestünk sokat, de kisgyerekes anyaként ideális volt, hogy a fél napom szabad.…

Molnár Anikó írása: Eljött ez a mérföldkő is… egy életszakaszt zárok most le!Nem gondoltam volna, azt hittem, hogy a jelenlegi munkahelyemről fogok nyugdíjba menni!! „32 éves lettem én, meglepetés- e….” Ja nem az éveim száma ennyi, hanem az oktatási rendszerben eltöltött időm!2023.09.18., a fekete hétfő… gyásznap számomra, de egyben a felszabadulásomat jelképező nap is, amikor…

Anonim beküldőnk írása (Budapest agglomeráció, általános iskola): Ostoba és buta szülők, folyamatos harcok, mind velük, mind a rendszer ellen ..Köszönöm, elég volt. Nincs munkám. Nem tudom miből fizetem a hitelemet és a csekkeket. De nem baj. A lényeg, jól vagyok, mióta meghoztam a döntést: lemondok. Van pár hónap pihenni, rendezni a gondolataimat. Akik maradtak: nem…

R.A. írása: Tanárnak születtem. A tanítás az a terület, ahol teljes erővel, lendülettel tudok teljesíteni, és kiteljesedni.Most is így van, a felmondás után.Közel 30 évig dolgoztam hagyományos, nyolcosztályos általános iskolában, budai és érdi tankerületekben.Eddig 4 tanintézményben. Meglátásaim:Ami a legfontosabb lenne: A gyermek. A rendszer viszont adminisztrál. A kettő között őrlődhet a pedagógus, míg fel nem…

V. írása: 33. tanévem ez, 57 éves múltam. Megyeszékhely, gimnázium. Felszabadultnak érzem magam, mióta eldöntöttem, nem harcolok tovább ebben a rendszertelen rendszerben. Túlterheltség, parancselvűség, pénztelenség, elvtelen megalkuvások, a közösségek szétverése – ezek miatt megyek. Szabad szeretnék lenni, nem szélmalomharcot vívni, és látni ezt a mérhetetlen arroganciát, erkölcstelenséget felülkerekedni; a tudatlanságot, félelmet terjedni. Sajnálom a sok…

Anonim beküldőnk írása Az én történetem sajnos nagyon sokban hasonlít az előttem leírt gondolatmenetekkel, ami valószínűleg azt mutatja meg, hogy a probléma országos. Én egy vidéki technikumban tanítottam, de mivel anonim szeretnék maradni így pontos helyet nem írok. Dióhéjban annyi a történetem, hogy egy éven keresztül tüntettem és sztrájkoltam és amikor ezek nem hoztak változást,…

I.M. írása: Matematika – ének-zene szakos tanár vagyok, 39 éve a pályán. A tavalyi évben 10 alkalommal polgári engedetlenkedtem. Mindezt azért, hogy felhívjam a figyelmet az oktatás jelenlegi tűrhetetlen helyzetére. Láthatólag nem érdekelte a kormányt az oktatásban elkötelezetten dolgozók véleménye. Úgy éreztem, ha most elfogadnám az új státuszt, beletörődnék ebbe a tarthatatlan helyzetbe. Nyilatkoztam, így…

Vidéki városi általános iskolát elhagyó, anonim matematikatanár üzenete a kollégáinak: Ne dobjatok meg kővel, mert hosszú vajúdás után, lázasan sírva-nyögve-izzadva megszültem e döntést. Se orvos, se tanár nem lesz /leírni is merem/, ha pintérsándor és bűntársa marad éveken (egy seggel három lovon), …. gyermekeimnek is szebb jövő nyugaton terem. Ne dobjatok rám sarat, mert rátok…

Anonim beküldőnk írása: Tizenkét évig dolgoztam Budapesten általános iskolában, az elmúlt 8 évben osztályfőnökként. Szerencsém volt, mert mérnök férjem fizetéséből tisztességesen éltünk Magyarországon is három iskoláskorú gyermekünkkel egy szép kertesházban egyik felkapott településen az agglomerációban. A tavalyi választások után azonban úgy döntöttünk, hogy gyermekeink jövője érdekében feladunk mindent, és a gyakorlatilag a nulláról újrakezdve külföldre…

Forrás Bea néni írása: Különleges poszt, különleges nap… nemcsak azért, mert a kisebbik lányom ma lett 15 éves, hanem mert ma beadtam a lemondásomat. Régen vártam erre a napra. Jobb lett volna, ha a nyáron következik be, de kormányunk jóvoltából, csak mától jár a végkielégítés… Jövőre lenne a 25 éves jubileumom, bár konkrétan csak 9…

Anonim beküldőnk írása: Miért mondtam fel? Hogy miért mondtam fel, ezt csak azok érthetik, akik maguk is megtették… senki más! Soha nem hittem volna, hogy idáig jutok, hogy ezt a lépést valaha is meg fogom tenni! Annyira imádtam a munkám! Ez volt az életem, az éltető közegem! Azt hittem, nélkülem nem is létezik az iskola!…

Ő.K. írása: Tehát ma lett a napja… Ma mondtam fel. November 30-tól nem vagyok többé tanár. Legalábbis a jog szerint.  De teljesen idegenül hat ez a fél mondat: „nem vagyok többé tanár”. Pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, „nem vagyok többé anya” vagy „nem vagyok többé ember”. Ennyi lenne? Egy aláírás, és végérvényesen megváltozik…

P.Zs. írása: Budapesten voltam testnevelő immáron 7. éve, nagyon szerettem és még szeretném is, de elég volt. Fiatal vagyok a gyerekek imádtak, most siratnak. A kicsik odavoltak a kreatív feladatokért, a mindig megújuló testnevelési játékokért. A nap végi imában a szegény tanítók, tanárok mindig csak azt hallgatták, hogy a testnevelés óra volt ma is a…

K.R. írása: Összesen 6 tanév tanári pálya után hagyom ott a tanári pályát. Matematika – fizika szakosként végeztem az ELTE-n 2017-ben. Rögtön az államvizsga után két nappal már volt állásom is Kartalon az általános iskolában. Három évet maradtam itt, közben megszületett az első gyermekünk és úton volt a második. Sok szempontból rendkívül szerencsésnek mondhattam magam.…

Bartáné Simon Tünde írása: Előzmények Az élet gyakran hoz olyan fordulatokat, amikre sosem számítunk. Négy évvel ezelőtt én is megtapasztaltam ezt az életre szóló leckét, amikor a pedagógusi pályámat elhagytam, és egy vadonatúj élet felé indultam. Az első lépéseim után zavart és káoszt éreztem. Lebegtem a semmiben. Ki vagyok én, ha nem pedagógus? Éreztem, hogy…

K.A. írása: Kezdjük a felmondással.2019 augusztusában bementem az igazgatónőnkhöz.– Mit szeretnél, Attila?– Felmondok.– Megint?A gazdaságis loholt mögöttem:– Nem viccel, és el kell engedjük, de a két hónapos felmondási időt ledolgozza.Meg is tettem, a tetejében kaptam arra a két hónapra nappalis osztályokat is :), eredetileg ugyanis a felnőttképzés/délutáni műszak volt a reszortom, de próbáltak kihasználni arra…

Anonim beküldőnk írása: Az én történetem egy falusi iskolában játszódik, ahol a kis osztálylétszámok miatt összevonások vannak, a légkör nagyon nyomasztó, mérgező és még a vezető is utál engem. Bár én még nem mondtam fel, de már lassan 1 éve, hogy más területen keresek munkát eddig sajnos sikertelenül. Tavaly, amikor gyedről vissza kellett mennem tanítani,…

T.A. írása: Nagyvárosban, pedagógiai szakszolgálatban dolgoztam. Úgy éreztem, egyre kevesebbet vagyunk képesek tenni a hozzánk forduló gyerekekért és családokért. A pszichológiai és pedagógiai ellátások keretei folyamatosan szűkültek. Rengeteg vizsgálatot végeztünk, leírtuk, mi mindenre volna szüksége a gyereknek, és mikor a szülő megkérdezte, ezt hol kaphatja meg, megnyugtattuk, hogy a köznevelési intézmény köteles biztosítani a gyermek…

B. második írása: Én már küldtem be történetet, ezért ez most csak egy rövid szösszenet lesz. Második éve vagyok pályakezdő tanár. Az alakuló értekezlet első mondata sem volt túl bizalomgerjesztő, pedig azt hittem, a tavalyi első évemnél nincs lejjebb. Idézet következik: ebben az évben sincs tornaterem az iskolában, mert a tetőre még mindig nincs pénz,…

K.J. írása: Szakképzésben tanítottam 10 évig, eleinte óraadóként könyvtáros-tankönyves munka mellett, majd 4 évig egy érettségiző technikus osztály osztályfőnöke voltam. Tanítottam ácsokat, kőműveseket, szobafestőket, dobbantós osztályt is. Isteni kollégáim voltak, sokat köszönhetek nekik! De egyre nagyobb volt a teher, ingyenes helyettesítés, papírmunka tegnapelőttre, műsorok szervezése. Ha minden jól ment, akkor köszi, ha nem, akkor 1,5…

Liza vagyok, pedagógus. Hónapok óta szorongással küzdök, mert nem tudom már elviselni a munkahelyi légkört, a fizikai és mentális terheket és hogy luxus számomra egy 5 napos nyaralás. Íme a történetem: Szeretem a gyerekeket, sokkal jobban kijövök velük, mint a felnőttekkel. Néhány éve, amikor elkezdtem dolgozni 3 hónapig minden nap sírtam, mert délutános pedagógusként belecsöppentem…

Cs.D. írása: Budapesten tanítottam, egy egyházi fenntartású általános iskolában német nyelvet. Egyre kevesebb lett a szakórám, tanulószoba tartásával, sportfoglalkozásra kíséréssel és gyermekvédelmi munkával voltam teljes állásban. Közoktatásvezetői- és családjogi pedagógus szakvizsgám is van. Megcsináltam a Ped2 minősítést. Osztályfőnök voltam. Az utóbbi három évben egyre többet kellett helyettesíteni, több üres állás is volt az iskolánkban, amelyek…

K.K. írása: Pedagógusként, teljes állásban eltöltött éveim száma 12. Amikor szárnyra kelt a státusztörvény híre, gondolkozás nélkül eldöntöttem, ha a bosszútörvény bevezetésre kerül, nem maradok (legalábbis teljes állásban) a pályán egy percet sem. Aztán telt az idő és egyre veszedelmesebben lengett a fejünk felett a törvénytervezet, közben a mellkasomban egyre erősödő nyomást éreztem, nehézlégzésem lett.…

K.Gy. írása: 1994-es diplomaszerzésemtől kezdve, 20 tanéven keresztül tanítottam. Néhány évig tanítóként, a sorkatonaság (és egy másoddiploma megszerzése) után nyelvtanárként, majd egy két tanítási nyelvű iskolában angol nyelvű tárgyakat tanító tanárként. A pedagógus munkára, létre hivatásként tekintettem, és az utolsó pályán töltött percig élveztem, ahogyan a diákjaim, kollégáim és a szülők szeretetét is. Mivel párom…

Egy újpesti pályaelhagyó pedagógus írása: “Nem jó türelem az, amikor hagyod, hogy rabszolgává tegyenek, pedig szabad is lehetnél.” Ma eggyel gyarapítom a pályaelhagyó pedagógusok számát. A szívem 34 darabra hullott, a világom összedőlt. Utolsó üzenetem az osztályomnak: Legdrágább #team11b! Hosszú ideje tartó gyötrődés, agyalás, mérlegelés és megszámlálhatatlan átsírt éjszaka után hétfőn aláírtam a lemondásomat. Ez…

A.H. írása: Bár az én történetem kissé más, mégis ide tartozik, és tudom, hogy sok hasonló sorstársam van. Már az első pillanattól kezdve, hogy beléptem diákként az oktatási rendszerbe, tudtam, hogy ez az én hivatásom. Gyermekként még a plüssmacikat tanítottam nagy szakértelemmel. Egész életemet, -ami persze még nem túl hosszú – végigkísérték olyan fantasztikus nagybetűs…

Anonim beküldőnk írása: Még nem mondtam fel.Kisvárosi általános iskola, 40-es 50-es pedagógusok, összetartó közösség, támogató vezetőség. Ez jellemzi az iskolámat. Jelenleg otthon babázok. Amikor eljöttem, 150 ezer forint volt a fizetésem, most 100 ezer forint GYED-ből gazdálkodunk havonta. A férjem sem milliomos, örülünk ha nullára kijövünk minden hónap végén. Ha visszamegyek dolgozni, 260 ezer forintot…

Anonim beküldőnk írása: Hosszú út volt, amíg teljesen elhagytam a közoktatás egyre jobban lehúzó közegét. Háromszor sikerült lemondanom: 2014, 2019 és 2020. A családomban mindenki alkalmazott volt, nemhogy sikeres vállalkozó, de sikeres pedagógus vállalkozó pláne nem volt körülöttem példaként, támogató, hiteles emberként. Amikor pedagógus lettem, meg is fogalmaztam (akkor már gyógypedagógus voltam), hogy nehéz a…

L.E. írása: Zenetanárként dolgoztam zeneiskolában 29,5 évig. Tavaly, az oltáskötelezettség miatt elküldtek (én ezt kirakásnak éltem meg), majd óvónőként helyezkedtem el. Miután visszavonták a rendeletet, már nem akartam visszamenni arra a munkahelyre, igazából tanítani sem akartam, azt gondoltam, hogy soha többé. A főnököm, a titkárnő olyan stílust engedett meg velem szemben, amit nem bírtam már…

Cs. B. írása: Egy kvázi értelmiségi családba születtem 4 fiúgyerek közül másodikként. Édesanyám nyugdíjig tanítóként dolgozott az állami oktatásban, édesapám félbehagyta mérnöki tanulmányait, de nem sok nála sokoldalúbb, műveltebb embert ismerek. Későn döntöttem el, hogy mit szeretnék, több év egyéb munkatapasztalattal (péktől-könyvtárosig széles a spektrum) 30 évesen szereztem tanítói diplomát. Még a diplomaszerzés évében kalandvágytól…

T.E. írása: Akkor kezdem. 2000-ben végeztem olasz nyelvtanár szakon. Tanítottam főiskolán, nyelviskolában, végül egy egyházi fenntartású gimnáziumban kötöttem ki. Nagyon szerettem tanítani, de ezzel a szakkal csak félállást kaphattam. Néhány év múlva elfogytak a gyerekek, a suli tönkre ment és eladták egy nagyobb és gazdagabb egyházi iskolának. Az olaszt megszüntették, kollégiumi nevelő lettem és ezzel…

K.CS. írása: A tanári portfólióba is beleírtam, hogy miért nem maradok szeretett gimimben, sem a pályán a képzés lezárása után: “Többek között hat év, húsz tanszék, százötven elvégzett kurzus, háromszázharminc megszerzett kredit teszi mérhetővé a képzés komplexitását. Az egyetemi szaktárgyi tanulmányaimat, az itt megszerzett természettudományos tudásomat nagy becsben tartom. A matematika és fizika szaktárgyi ismeretek,…

D.M. írása: Amikor visszajöttem az alma materembe tanítani 5 évvel ezelőtt, azonnal nagyon sok szeretet vett körül. Rögtön éreztem, hogy ez még mindig egy nagyon jó iskola: a diákok minden feladatot örömmel oldottak meg, élvezték a csoportmunkákat, a kreatív feladatokat. Én pedig boldog voltam, hogy minden úgy megy, ahogy azt otthon elképzeltem, néha még annál…

Anonim beküldőnk írása: Még nem mondtam fel, de itt állok a küszöbön. Egy 25 éves pályakezdő óvó néni, immár 1,5 éves tapasztalattal állami oktatási rendszerben, Budapesten.Még nem mondtam fel, de megtörten, motivációmat és reményeimet folyton folyvást össze kuporgatva próbálom magamat össze gyúrni, hogy az az ember legyek, akinek rám is szüksége lett volna gyerekként. De…

P-Sz. N. írása: Miután felmondtam, rettegtem. Hogy hív majd valamelyik vezető, hogy ezt hogy tehetem. Hogy átgondoltam-e. Hogy milyen felelőtlen vagyok, gyerekek életével szórakozom. A diktatorikus közeget nem lehet megszokni, az ott van a falakban. A gyerekek ebben a világban az üdítő szellő, a kívülről beáramló élet. De az iskolában velük is áll az idő.…

K.E. írása: 2001 óta dolgoztam pedagógiai szakszolgálatnál, de 2010 után egyre romlottak a feltételek. A KLIK (mivel nem fizették, kikapcsolták a telefont, elvették a jutalmakat) és életpálya tette be igazán a kaput, pont miután a törvényi kötelezettségem okán, nagyrészt saját zsebből leszakvizsgáztam, és a várva várt kategória ugrás helyett visszaesett a fizetésem. Hiába minősültem, a…

Anonim beküldőnk írása: Első éves egyetemistaként kaptam egy lehetőséget, hogy tanítsak művészeti iskolában, mert hiány van. Elfogadtam a lehetőséget, így egyetem mellett, óraadóként alkalmaztak. 2 év szenvedés után éreztem, hogy váltanom kell. Elkezdtem a harmadik tanévemet, bevallom, nem sok kedvvel… Ez idő alatt, folyamatosan kaptam a leb*szásokat, mert nem megfelelő ütemben fejlődtek a gyerekek. Az…

T.G. írása: Kedves Csoporttagok!  A számos szomorú poszt után, amelyet pályaelhagyó pedagógusoktól olvastam, leendő ötödéves tanárszakos hallgatóként én is szeretném megosztani gondolataimat. Amikor gimnáziumban a tanári pálya mellett döntöttem, egyrészt soha nem gondoltam volna, hogy az oktatás helyzete Magyarországon ilyen válságos állapotba kerül majd, másrészt pedig nem is voltam igazán biztos abban, hogy egyáltalán szeretnék…

Caer írása: Egy Pest vármegyei gimnáziumban tanítottam “reál szakokat”. A digitális (covid-) időszak alatt szó szerint lerokkantam: a rengeteg ülés miatt gerincsérvem lett, a kötelező oltástól pajzsmirigy-gyulladásom, (majd 2x covidos is lettem, de természetesen “nem bizonyítható, hogy az iskolában kaptam meg”), amitől kibillent a hormonrendszerem, és a sok számítógépezéstől a szemem is brutálisan elromlott. Ezek…

Anonimitást kérnék. Hogy miért?! Egy hozzám közel álló ember még mindig az adott intézményben dolgozik és valószínű, hogy miattam megütheti a bokáját. Jó reggelt, itt tartunk… A tavalyi tanév volt az utolsó, amit tanárként a közoktatásban lehúztam. Úgy döntöttem, jobban teszem, ha nem asszisztálok tovább a rendszer látszólagos működésének fenntartásához. Tudom, hogy ezzel is elősegítettem…

Nem meglepő, de szomorú hírként került fel az internetre a napokban, hogy a sokak által ismert, követett és kedvelt Jocó bácsi is beadta felmondását. Ezeket a történeteket szedtük itt össze. WMN cikk Facebook-bejegyzés videóval Facebook-bejegyzés A teljes videóinterjú RTL-interjú

Fejesné Móri Ágnes írása: 2023.06.17. Tegnap volt a 2022/2023-as tanév utolsó tanítási napja. A lányom elballagott az általános iskolából, én búcsút vettem a negyedikeseimtől. Olyan sok feladatom volt, hogy nem értem rá igazán azzal foglalkozni, hogy ez a nap nekem nem csak a tanév, hanem a pályám utolsó napját jelenti. Hetekkel ezelőtt úgy határoztam, hogy…

Anonim beküldőnk írása: Gyerekkoromtól szerettem volna tanítani, a szüleim a jog felé terelgettek volna, a biztos megélhetés reményében. A gimnázium után magyar – angol szakot végeztem, egyetemi diplomával. Szakvizsgát is tettem, közoktatási vezetőként, és szakfordítóként rájöttem 19 év után: a lelki egészségem és a családi életem fontosabb. Most a közszférában maradva, rendvédelemben hivatali munkaidőben dolgozom,…

Zs.S.G. írása: Több, mint egy éve, hogy beadtam a felmondásomat. Az odáig vezető lelki vívódásra nem szeretek visszagondolni. Mivel egyből elkezdtem egy cégnél a matematikatudásomat felhasználva dolgozni, nem volt időm belegondolni, milyen változást fog ez hozni az életembe. Ellenben, szinte egyből azt éreztem, hogy fenekestül felfordult. Akkor ezzel nem foglalkoztam, próbáltam a pozitív oldalát nézni…

Nagy Zsófi írása: Több, mint 6 éve dolgozom a közoktatásban, kifejezetten jó eredménnyel abszolváltam a szintén kényszer alatt teljesítendő pedagógus portfólió első szintjét. Mégis rám kényszerít az állam egy másoddiplomát, ugyanis az első, befejezett végzettségem a 24/25-ös tanévtől nem megfelelő (BA szakot végeztem el, mester tanulmányaimat megkezdtem, de nem fejeztem be). Később joghézagba taszítottak, ugyanis…

Anonim beküldőnk írása: Egyetemistaként hívtak vissza vidékre a volt iskolámba tanítani. Az ingázást vállalva boldogan és büszkén jártam be öt éven át a munkahelyemre. Két diplomát szereztem, letettem a minősítő vizsgát és aktívan részt vettem a közösségi életben. Huszonévesen a továbbképzéseken gondolkodtam, fejlődni akartam. Minden nap egy kicsivel jobban csinálni. Személyes kapcsolatot alakítottam ki a…

K.E. írása: 6. osztályos voltam, amikor elkezdtem a barátnőm akkor 3. osztályos húgát korrepetálni matematikából. Gimnazistaként már komplett “kiscsoportom” volt, ingyen, szeretetből korrepetáltam az alsóbb évfolyamba járókat matematikából, kémiából, esetenként történelemből majd közgazdaságtanból is. Így kezdődött. Egyetemi hallgatóként már érettségire készítettem fel, és bár az alapszakmám után csináltam csak meg a tanárit, folyamatosan tanítottam és…

T.H. írása: Művésztanár vagyok. Most 45 éves. Nekem, amikor aktív tanár voltam, még egyáltalán nem volt rossz dolgom. 2010 előtt tanítottam egy vidéki Művészeti Iskolában. Szuper kollégák, befogadó közeg, tehetséges diákok. Az iskolavezetőséggel is nagyszerűen megértettem magam. Bizalmat kaptam, szabadságot és jövőképet. Csak jót mondhatok az iskolámról! Nagyon fáj a szívem utána. Sajnos a budapesti…

H.N. írása: Egy nyugati határhoz közeli városban tanítottam. Szeptemberben (látva az előző tanévben egyre lanyhuló lelkesedést) eredetileg nem akartam a sztrájkszervezésbe újra belépni, de aztán mégis nekigyürkőztünk. A testület kb. 30-40%-a vett részt az első, őszi sztrájkokban, amelyben sztrájkbizottsági tagságot is vállaltam. A budapesti karinthys kollégák decemberi kirúgásának másnapján saját döntésemből kezdtem határozatlan idejű polgári…

Sz. J. írása: 2014-ben mondtam fel egy nagyon jó szellemű budapesti gimnáziumban, támogató vezetés, színvonalas tanári kar és szeretett munka ellenére. Ok a közoktatási törvény, pedagógus kamara, portfólió kényszer sok éve tanító tanároknak is. Az a közpolitikai környezet, ami elvette az iskolák autonómiáját, centralizálta a tankönyvpiacot, elvette a jó, korszerű tankönyveket. Minden látszott már akkor,…

D. E. írása: Negyven év amit egy csodálatos iskolában töltöttem. Tanító vagyok, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus. Az iskolámban kollégiumi nevelőként és technikatanárként is dolgoztam. Két évig vívódtam, végül elhagytam a pályát. Úgy éreztem, már nem csukható be az ajtó, nem tehetem azt, amihez értek. Aztán már másik iskolába is át kellett volna mennem tanítani. Elvették…

Sz.Á.V. írása: Nagykorú lett idén a pályám, 2005 óta voltam pedagógus. A mai nappal új munkahely, új perspektíva, és valamivel több pénz. Munkásságom 18 éve alatt voltam minden, csak akasztott ember nem. A saját szakomon kívül tanítottam 5 egyéb tantárgyat is, éveken át, mert ugye “ez van, nincs ember!” Elég volt! Elég volt a koncon…

G. J. írása: Decemberben adtam be a lemondásomat a közalkalmazotti jogviszonyomról, és február 17-én volt az utolsó tanítási nap, amikor még középiskolai tanárként dolgoztam, búcsúztam. Búcsúztam attól az iskolától, ahol nagyon jól éreztem magam a diákok és a kollégák miatt, és attól a hivatástól, amit azt gondolok, hogy a mai napig, nyugdíjamig a magaménak éreznék,…

Spanicsek Valentina írása: A mai nappal beadtam a lemondásom. Sok más kollégámmal együtt így már én is a pályaelhagyók táborát erősítem. Túlragozni már nem tudom. Az elmúlt évben erőmön felül őrölt fel, hogy minden formában jelezzem, hogy baj van, baj lesz. A státusztörvény, a közöny, a hatalmi pozícióval való visszaélések, emberi kapcsolatokhoz méltatlan eljárások… Színes…

V.D. írása: Miután eldöntöttem, hogy felmondok, megkönnyebbültem. Sokan mondták is, milyen jó újra mosolyogni látni. (Pedig nem tudtak a tervemről.) Miután felmondtam, megkönnyebbültem. Csak lebegtem a suli folyosóján. Meg is jegyezték, hogy milyen felszabadult vagyok. (Pedig nem tudtak a döntésemről.) Mielőtt felmondtam, rengeteget sírtam. Gyászoltam a hivatásom, a kollégáimat, a tanítványaimat és azt a Dóri…

N.T. írása: Informatika, (pardon…) Digitális kultúra szakos pedagógusként dolgoztam 14 évet. 2 évvel ezelőtt már pályázhattam volna az új, jelenlegi munkahelyemre, de az akkori osztályom iránt érzett szeretet visszatartó erőként hatott rám, és rájuk való tekintettel maradtam a mókuskerékben. Áprilisban jött újra a lehetőség szembe velem. Informatikus állás. Pályáztam. Mondhatni, jöttem, láttam, győztem. Felvettek!!! Május…

A rekautja.blogspot.com szerzőjétől kaptunk engedélyt arra, hogy megosszuk írásait. Réka írása: 06.23. Réka néni! Valószínűleg iskolai keretek között a gyerekektől szombaton hallottam utoljára ezt a megszólítást. Az elballagott osztályomnak felajánlottam, hogy tegezhetnek, a héten néhányan tesztelték is, milyen furán hangzik, amikor simán csak Rékának szólítanak. Természetesen a faluban még összefuthatok a (volt) diákjaimmal, és mondtam…

Anonim beküldőnk írása: 35 évesen, novemberben felmondtam. Nem vártam meg a státusztörvényt. Féltem. Féltem a törvénytől, féltem már a gyűlölettől, amit a társadalom is a pedagógusok felé tolt. Féltem az igazgatónktól. Féltem a minden évben lejáró határozott idejű szerződésem meg nem hosszabbításától. Mióta eljöttem egyszer sem voltam beteg. Örömmel megyek az új munkahelyemre. Boldog vagyok.…

V. írása: Nagyon boldog voltam hogy felvettek a tanárképzőbe. 2002-őt írtunk. Akkor “kezdődött” a kredit rendszer. Hamar kiderült hogy vannak bizonyos “szóró tárgyak”, amik nagyon sokba kerülhetnek egy átlag diáknak, tantárgy újra felvétel, pótvizsga, stb. Bár államilag finanszírozott képzésen tanultam nappalin, a félév végére szép kerek összeget kellett befizetnem az intézménynek. Mégis nagyon tetszett az…

T.R. írása: 2023. január 20-tól már nem dolgozom a közoktatásban. Felmondtam. Azt gondolom, hogy vidéken ehhez sokkal több bátorság kell, mint a fővárosban, hiszen a nagy számok törvénye alapján vidéken kevesebb a lehetőség. Most harmadszor hagytam el a pályát. Néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt úgy döntöttem, hogy végleg elég volt. Soha nem politizáltam, nem foglalkoztam…

F.A. írása: A mai napon lezárult egy korszak az életünkben: a feleségem kilépett a munkahelyéről, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból; abból a suliból, ahova 14 éves kora óta járt, ahol érettségizett, ahova azonnal ment tanítani, amint megszerezte francia tanári diplomáját, ahol újabb okleveleinek megszerzését követően drámát, majd magyart is tanított. A gyerekeink születését követően is sokkal…

M. írása: Az érettségik lezárultával távozom a Berzsenyi Gimnáziumból, amelynek egykor diákja, majd 23 évig tanára voltam. Nem feltétlen tartozna ez a Facebookra, de sokan kérdezik tőlem a lemondás okait, emellett a tanárok távozása most közéleti kérdés. Miért is távozom tehát? Hosszú, de nem teljes felsorolás következik. 1. A jogfosztás miatt: elveszik a tanárok közalkalmazotti…

B. írása: Pályakezdő magyartanár lennék, nagyon vidéken. Ebben az évben hatalmas trükközések voltak a fizetésemmel, hogy amire csak nem muszáj, ne fizessenek, mondván kezdő vagyok. Hogy se a tavaszi, se a téli se a nyári szünetre ne kapjak fizetést, darabokban, időszakosan kaptam szerződést. Volt még elég sok negatív tapasztalatom a végtelenül elfáradt, kiégett, régimódi, unalmas…

L.R.E. írása: 10 évet dolgoztam általános iskolában. Igaz, ebből 3 évet otthon voltam GYES-en, de a remény, hogy jobb lesz a helyzet, az évek alatt szertefoszlott. Szépen, lassan rakódtak egymásra a rétegek, s bár sokszor azt gondoltam, ennél rosszabb nem lehet, azért sikerült minden egyes alkalommal elérni, hogy mélyebbre süllyedjen a színvonal és én is…

O.D. írása: Tavaly ilyenkor még javában állományban voltam egy két tanítási nyelvű általános iskolában. Szerettem volna visszakerülni a középiskolába. Végtére is, középiskolai tanár vagyok. Nagyon megörültem, amikor a Karinthy Frigyes Gimnázium keresett olyan tanárt, aki a történelmet angolul képes tanítani. A sulihoz annyi kötődésem volt, hogy 2010-ben itt végeztem az 1 hónapos, külső tanítási gyakorlatomat.…

S.Cs. írása: Kilépek a közoktatásból! Ma beadtam a munkaviszonyom megszüntetését kérő irományomat: közös megegyezéssel 2023. július 14-ével már nem leszek pedagógus, hanem munkanélküli. Köszönhető ez a bevezetésre kerülő státusztörvénynek, és az oktatási rendszerünk katasztrofális helyzetének. Leszögezném, hogy nagyon jól éreztem magam a mostani iskolámban, az ország egyik legjobb gimnáziumáról van szó. Egy kis élettörténet a…

Anonim beküldőnk írása: Félév környékén jöttem el egy budapesti egyházi gimnáziumból, ahol sem a gyerekekkel, sem szüleikkel, sem kollégáimmal nem voltam konfliktusban, szerettem tanítani, 15 év áll a hátam mögött. A rendszert elégeltem meg, a kilátástalan szélmalomharcot, a szakmai viták hiányát, az egyre értéktelenedő fizetést. De legfőképpen az bántott, hogy úgy éreztem, nem állt mellénk…

Anonim beküldőnk írása: Ez év júniusában mondtam fel mint óvodapedagógus, vérző szívvel, Budapesten. Nem hirtelen, nem haragból vagy dühből, hanem hosszú hónapok megfontolása után. Számomra fokozatosan rakódott le az elfogadhatatlan új ötletek tárháza. Úgy éreztem, mintha szándékosan csinálnák, hogy minél többen hagyják el a pályát. Egy évig részt vettem a sztrájkban a szülők maximális támogatásával.…

B.A. írása: Manapság a tanítás olyan, mint egy toxikus kapcsolat. Hol felemel, hol eltapos. De inkább eltapos. Csupán két év tanítás után álltam fel, mert egyszerűen nem látom sem a saját, sem maga az oktatás jövőjét. Rettenetesen szomorú, hogy még sok hozzám hasonló fiatal pályakezdő int búcsút az álmának néhány év után. Ha egyáltalán elhelyezkedik…

P. írása: 19 évig dolgoztam történelem-magyar szakos tanárként egy vidéki megyeszékhely szakképzési iskolájában. Sokszor kerültek a felkészítettjeim dobogóra az országos versenyeken, 2018-ban meg is nyerték az Országos Szakközépiskolai Közismereti Versenyt. Iskolánk az első tízben volt az országos rangsorban a hozzáadott érték tekintetében. Tankönyv társszerzője voltam, pedagógus II. “rendfokozatot” is szereztem. Az egyik probléma a diákok…

H.N. írása: Huszonhét év után, a mai az utolsó tanítási napom. (1996 – 2023). Több, mint egy éve tartó gondolkodás, hol bizakodó, hol teljesen elkeseredett pillanat, érvek és ellenérvek latolgatása, álmatlan éjszakák után úgy döntöttem: elhagyom a közoktatást. Ötödéves koromban kezdtem el pályámat ebben az iskolában, itt töltöttem el eddigi életem majdnem felét, itt váltam…

B.G. írása: 15 év. 2008 ősze óta tanítottam angolt alma materemben, a Karinthy Frigyes Gimnáziumban. Imádtam itt tanítani, a diákok, a kollégák a legjobbak voltak, az iskola légköre inspiráló volt és szabad. Legnagyobb álmom teljesült be azzal, hogy az ország egyik legjobb iskolájában taníthatok. Angoltanár lehetek a legmagasabb szinten, amit angoltanár elérhet. A legjobb kéttannyelvű…

B.Zs. írása: A mai nappal aláírtam, hogy 10 év után közös megegyezéssel megszüntetjük pedagógus munkaviszonyomat az iskolámmal. Én kérelmeztem, miután kiderült, hogy jövőre nem lehet már 14 fő/csoport létszám alatt csoportbontásban tanítani az angol nyelvet (a mi csoportjaink egy kivételével ilyenek voltak), így számomra nem marad elég angolóra a félálláshoz sem. Más órák lettek volna,…

Ezt a történetet üzenet formájában kaptuk: Saját történetem: Ma mondtam el az osztályomnak, hogy jövőre már nem leszek velük. Néma csend, én elsírtam magam, pedig nem akartam.Már felmondott a földrajz-történelem tanáruk az angoltanáruk, most az osztályfőnökük személyemben. Elmondtam, hogy nem tudok megélni harminc évesen, és hogy emberileg nagyon nehéz volt meghozni a döntést, de jobb…

TKT írása: 13 év multi után, miután már kifizettük a bankhitelünk, volt kis lakásunk, a férjem multinál dolgozott, gondoltuk akkor én otthagyom a személytelen multit és a hobbimnak élek. A fizetés zsebpénz, de ez a hivatás volt kicsi koromtól az álmom, csak másfelé terelt addig a sors. Megtaláltam az álomsulit is hozzá. Emberséges kollégák, demokratikus…

A.A. írása: Pedagógiai szakszolgálattól mentem el, jelenleg felmondási időt töltök. Négy tanévet dolgoztam utazó gyógypedagógusként. Vannak ennek a típusú munkának is előnyei hátrányai, de szerettem, szeretem. Ezalatt a pár év alatt is érezhetően megnőtt az ellátotti gyerekszám, egyre jobban nyomasztóvá vált, hogy hiába készülök éjszakába nyúlóan a másnapra, nehéz eredményes órákat tartani ennyi gyereknek egyszerre,…

H.Zs. írása: Mint ismeretes, a Belügyminisztérium továbbra sem foglalkozik érdemben az oktatási minimumnak is nevezett 9-pontos követeléssel, és nem tett le az úgynevezett teljesítményértékelési rendszer és a státusztörvény bevezetéséről.Bács-Kiskun vármegyében tanítottam utoljára. Én már 2023. márciusban az intézményvezetőnél letétbe helyeztem a felmondásomat, ha nem történik érdemi változás. Az országban még kb. ötezer iskolai és óvodai…