A státusztörvény tervezete tette fel az i-re a pontot

Cs.D. írása:

Budapesten tanítottam, egy egyházi fenntartású általános iskolában német nyelvet. Egyre kevesebb lett a szakórám, tanulószoba tartásával, sportfoglalkozásra kíséréssel és gyermekvédelmi munkával voltam teljes állásban. Közoktatásvezetői- és családjogi pedagógus szakvizsgám is van. Megcsináltam a Ped2 minősítést. Osztályfőnök voltam.

Az utóbbi három évben egyre többet kellett helyettesíteni, több üres állás is volt az iskolánkban, amelyek meg sem voltak hirdetve a végén. Tartottam hosszabb időn keresztül (2-6 hónap) matematika, fizika, technika és rajz órákat is az eseti helyettesítéseken felül. Ukrán gyerekeket magyarul tanítottam. (Ez utóbbi ki lett fizetve, a többi nem.)

Több tüntetésen részt vettem, 10-15 kollégával sztrájkoltam (40 fős, főleg nyugdíjas tantestületben, a lukasórámban). A főnök egy idő után közölte, hogy, ha engedetlenek leszünk, úgy járunk, mint azok, akiket kirúgtak a klikkes iskolákból.
A státusztörvény tervezete tette fel az i-re a pontot. Áprilisban bejelentettem, hogy fel fogok mondani. A főnököm azt mondta, őt nem érdekli, hogy felmondok vagy közös megegyezéssel távozok, de június 30-ig maradnom kell. Neki legyen mondva, hogy a szabadságomat időarányosan kifizette.

Július 3-tól álláskeresői járadékon voltam. Április óta kerestem állast a profession.hu-n, a jobline.hu-n és LinkedIn regisztrációm is van. Főként adminisztratív munkakörökre adtam be a pályázatomat. (Kb. 50-60 helyre.)

49 éves vagyok, mindig is tanítottam, nem tudok angolul. Ezek nagy hátránynak bizonyultak, de vannak még helyek, ahol örülnek annak, hogy diplomás, intelligens és gondolkodó ember vagy.

Szeptember 4-től egy önkormányzatnál fogok dolgozni. Hála legyen az Úrnak!