Imádok tanítani

Anonim beküldőnk írása:

Még nem mondtam fel.
Kisvárosi általános iskola, 40-es 50-es pedagógusok, összetartó közösség, támogató vezetőség. Ez jellemzi az iskolámat.

Jelenleg otthon babázok. Amikor eljöttem, 150 ezer forint volt a fizetésem, most 100 ezer forint GYED-ből gazdálkodunk havonta. A férjem sem milliomos, örülünk ha nullára kijövünk minden hónap végén.

Ha visszamegyek dolgozni, 260 ezer forintot fogok keresni havonta. Soha az életben nem kerestem még ennyit. Maradjak a pénz miatt, vagy találnék ennél jövedelmezőbb és nyugodtabb munkát, ahol a társadalom is megbecsül?

Imádok tanítani. Még csak pár éve kezdtem. Fiatal vagyok, nem érzem magam kiégve, de szeretnék egy olyan munkát/hivatást ahol esténként nem kell dolgozatot javítanom, szülőkkel beszélgetnem vagy másnapra készülnöm. Létezik egyáltalán ilyen?

Viszont ami a legfontosabb: látni akarom a gyerekemet felnőni. A gyerekem. Ki fogja tanítani a gyerekemet, ha én is felmondok? Ez az a gondolat, ami visszatart a váltástól.

Vagy legyek óraadó tanár, ezáltal taníthatok, mentesülve az ügyeletektől, ingyenes helyettesítésektől, amiket annyira utálok? Vagy valósítsam meg az álmaimat egy másik területen?

Még nem mondtam fel, de ez a sok kérdés minden nap ott kavarog a fejemben.