• A remek tanárok lassan elmennek

    Szülői írást osztunk meg: A történet rövid. Vagy hosszú. Összetett. Az oktatás színvonala a béka segge alá szédült. A gyermekem iskolában nem remekelt az első években. Jött a COVID és az otthoni oktatás. Mi tanítottuk. És kiderült, hogy a tanára, aki mestertanár (karrierista valaki, aki oda áll, ahol remél, szemedbe mosoly, de hátadba kés, tanártüntetés…

    Olvass tovább!

  • Valami végleg eltört bennem.

    O.D. írása: Tavaly ilyenkor még javában állományban voltam egy két tanítási nyelvű általános iskolában. Szerettem volna visszakerülni a középiskolába. Végtére is, középiskolai tanár vagyok. Nagyon megörültem, amikor a Karinthy Frigyes Gimnázium keresett olyan tanárt, aki a történelmet angolul képes tanítani. A sulihoz annyi kötődésem volt, hogy 2010-ben itt végeztem az 1 hónapos, külső tanítási gyakorlatomat.…

    Olvass tovább!

  • Már az ötödik pedagógus fogja tanítani és még csak most lesz negyedikes

    Nagyszülő írását közöljük most: Unokám most fejezte be a 3. osztályt. Az osztály létszáma 30 fő és iskolaotthonos képzésben vesz részt egy vidéki város iskolájában. Első osztályban Ildikó néni és Adri néni lettek a tanítók. Ildikó néni oktatta az általános tárgyakat, Adri néni a matematikát. Első év közepe – COVID! Nem tudta biztosítani az iskola,…

    Olvass tovább!

  • Kilépek a közoktatásból!

    S.Cs. írása: Kilépek a közoktatásból! Ma beadtam a munkaviszonyom megszüntetését kérő irományomat: közös megegyezéssel 2023. július 14-ével már nem leszek pedagógus, hanem munkanélküli. Köszönhető ez a bevezetésre kerülő státusztörvénynek, és az oktatási rendszerünk katasztrofális helyzetének. Leszögezném, hogy nagyon jól éreztem magam a mostani iskolámban, az ország egyik legjobb gimnáziumáról van szó. Egy kis élettörténet a…

    Olvass tovább!

  • Az igazgató nem védte meg a beosztottját

    Szülői írást osztunk meg: Állampolgárként írom alá a petíciókat. Egy nem mai történet jut eszembe. Lányom osztályfőnöke mesélte anno: Meg akarta buktatni egy Valakinek a gyerekét. Bejött az apuka és közölte a tanárnővel, mit csinál vele, ha megbuktatja a gyerekét. A tanárnő megbuktatta. Mégis mehetett a következő osztályba, a tanárnő meg a szőnyeg szélére. Az…

    Olvass tovább!

  • Gyászolom a tanárságom

    Anonim beküldőnk írása: Félév környékén jöttem el egy budapesti egyházi gimnáziumból, ahol sem a gyerekekkel, sem szüleikkel, sem kollégáimmal nem voltam konfliktusban, szerettem tanítani, 15 év áll a hátam mögött. A rendszert elégeltem meg, a kilátástalan szélmalomharcot, a szakmai viták hiányát, az egyre értéktelenedő fizetést. De legfőképpen az bántott, hogy úgy éreztem, nem állt mellénk…

    Olvass tovább!

  • A fiam sírt, mikor bejelentette elmenetelét a suliból!

    Szülői írás érkezett: Sajnos a fiam magyartanárnője lett a rendszer áldozata, a 30-as évei második felében van, így még tud váltani. A fiam sírt, mikor bejelentette elmenetelét a suliból! A magyar irodalmat és nyelvtant, valamint a történelmet tanította nagyon magas szinten. Megalapozva ezzel a gyerekek középiskolai tanulmányait. Ha több ilyen kaliberű tanár áll fel, ezek…

    Olvass tovább!

  • Viszlát, óvoda

    Anonim beküldőnk írása: Ez év júniusában mondtam fel mint óvodapedagógus, vérző szívvel, Budapesten. Nem hirtelen, nem haragból vagy dühből, hanem hosszú hónapok megfontolása után. Számomra fokozatosan rakódott le az elfogadhatatlan új ötletek tárháza. Úgy éreztem, mintha szándékosan csinálnák, hogy minél többen hagyják el a pályát. Egy évig részt vettem a sztrájkban a szülők maximális támogatásával.…

    Olvass tovább!

  • Ez volt az álmom

    B.A. írása: Manapság a tanítás olyan, mint egy toxikus kapcsolat. Hol felemel, hol eltapos. De inkább eltapos. Csupán két év tanítás után álltam fel, mert egyszerűen nem látom sem a saját, sem maga az oktatás jövőjét. Rettenetesen szomorú, hogy még sok hozzám hasonló fiatal pályakezdő int búcsút az álmának néhány év után. Ha egyáltalán elhelyezkedik…

    Olvass tovább!

  • Azóta megvalósítom a fiatalkori álmaimat

    P. írása: 19 évig dolgoztam történelem-magyar szakos tanárként egy vidéki megyeszékhely szakképzési iskolájában. Sokszor kerültek a felkészítettjeim dobogóra az országos versenyeken, 2018-ban meg is nyerték az Országos Szakközépiskolai Közismereti Versenyt. Iskolánk az első tízben volt az országos rangsorban a hozzáadott érték tekintetében. Tankönyv társszerzője voltam, pedagógus II. “rendfokozatot” is szereztem. Az egyik probléma a diákok…

    Olvass tovább!

  • Elhagyom a közoktatást

    H.N. írása: Huszonhét év után, a mai az utolsó tanítási napom. (1996 – 2023). Több, mint egy éve tartó gondolkodás, hol bizakodó, hol teljesen elkeseredett pillanat, érvek és ellenérvek latolgatása, álmatlan éjszakák után úgy döntöttem: elhagyom a közoktatást. Ötödéves koromban kezdtem el pályámat ebben az iskolában, itt töltöttem el eddigi életem majdnem felét, itt váltam…

    Olvass tovább!

  • A félelem lett az úr

    B.G. írása: 15 év. 2008 ősze óta tanítottam angolt alma materemben, a Karinthy Frigyes Gimnáziumban. Imádtam itt tanítani, a diákok, a kollégák a legjobbak voltak, az iskola légköre inspiráló volt és szabad. Legnagyobb álmom teljesült be azzal, hogy az ország egyik legjobb iskolájában taníthatok. Angoltanár lehetek a legmagasabb szinten, amit angoltanár elérhet. A legjobb kéttannyelvű…

    Olvass tovább!

  • Holnap a nyolcadikosokkal én is “elballagok”

    B.Zs. írása: A mai nappal aláírtam, hogy 10 év után közös megegyezéssel megszüntetjük pedagógus munkaviszonyomat az iskolámmal. Én kérelmeztem, miután kiderült, hogy jövőre nem lehet már 14 fő/csoport létszám alatt csoportbontásban tanítani az angol nyelvet (a mi csoportjaink egy kivételével ilyenek voltak), így számomra nem marad elég angolóra a félálláshoz sem. Más órák lettek volna,…

    Olvass tovább!

  • Ma mondtam el az osztályomnak, hogy jövőre már nem leszek velük

    Ezt a történetet üzenet formájában kaptuk: Saját történetem: Ma mondtam el az osztályomnak, hogy jövőre már nem leszek velük. Néma csend, én elsírtam magam, pedig nem akartam.Már felmondott a földrajz-történelem tanáruk az angoltanáruk, most az osztályfőnökük személyemben. Elmondtam, hogy nem tudok megélni harminc évesen, és hogy emberileg nagyon nehéz volt meghozni a döntést, de jobb…

    Olvass tovább!

  • Az álommeló kis szépséghibával

    TKT írása: 13 év multi után, miután már kifizettük a bankhitelünk, volt kis lakásunk, a férjem multinál dolgozott, gondoltuk akkor én otthagyom a személytelen multit és a hobbimnak élek. A fizetés zsebpénz, de ez a hivatás volt kicsi koromtól az álmom, csak másfelé terelt addig a sors. Megtaláltam az álomsulit is hozzá. Emberséges kollégák, demokratikus…

    Olvass tovább!

  • Üdv státusztörvény, viszlát állami pedagógusi pálya

    A.A. írása: Pedagógiai szakszolgálattól mentem el, jelenleg felmondási időt töltök. Négy tanévet dolgoztam utazó gyógypedagógusként. Vannak ennek a típusú munkának is előnyei hátrányai, de szerettem, szeretem. Ezalatt a pár év alatt is érezhetően megnőtt az ellátotti gyerekszám, egyre jobban nyomasztóvá vált, hogy hiába készülök éjszakába nyúlóan a másnapra, nehéz eredményes órákat tartani ennyi gyereknek egyszerre,…

    Olvass tovább!

  • Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt.

    H.Zs. írása: Mint ismeretes, a Belügyminisztérium továbbra sem foglalkozik érdemben az oktatási minimumnak is nevezett 9-pontos követeléssel, és nem tett le az úgynevezett teljesítményértékelési rendszer és a státusztörvény bevezetéséről.Bács-Kiskun vármegyében tanítottam utoljára. Én már 2023. márciusban az intézményvezetőnél letétbe helyeztem a felmondásomat, ha nem történik érdemi változás. Az országban még kb. ötezer iskolai és óvodai…

    Olvass tovább!

  • Minden sulis holmit megtartottam

    S.Zs. írása: Mondhatni pályakezdő pályaelhagyó tanító vagyok. A két gyakornoki évemet tanítottam végig, osztályfőnökként egy Fejér megyei falusi általános iskolában. A portfólió teljesítése után mondtam fel az előző tanév végén. Már az egyetem alatt éreztem, hogy a leendő szakmámat nem övezi társadalmi megbecsülés, sokszor kaptam meg, hogy ezt bárki el tudná végezni, választhattam volna valami…

    Olvass tovább!

  • Bebizonyosodott, hogy az oktatásért felelős vezetőknek a minőségi oktatás nem fontos

    ZM írása: GYES után kezdtem tanítani, ekkorra engedhettem meg magamnak, előtte nem a közoktatásban dolgoztam. Nehéz volt ennyi évvel a tanári diplomám megszerzése után belekezdeni, de szívesen tanítottam, rengeteget készültem, hogy belejöjjek. Közben iskolát is váltottam, mert az első helyemen úgy éreztem, hogy nagyon eltér az iskolavezetés értékrendje attól, ami szerintem biztosítaná a eredményes tanítást.…

    Olvass tovább!

  • Nincs füle már az embereknek a valódi hallásra?

    Glóner Csaba írása: 1994Megszereztem a német nyelvtanári diplomát a Miskolci Egyetemen.Először, az egyetem után, örültem a tanári munkának, a fizetésnek, és, hogy Trabantom is lehet. Bár alig bírtam fenntartani a kocsit, el is adtam aztán, és meg is jegyeztem a kollégáimnak, hogy napról-napra élünk a feleségemmel a tanári fizetésből, és ez így nem jó. Jót…

    Olvass tovább!

  • Tanári szuperképességek!

    Péntek (05.19.) tüntetés. Tömeg, eufória, félelem, remény, félelem, döntés: legközelebb is megyünk. Mindig, míg így vagy úgy, de valahogyan vége nem lesz. Amikor majd vége lesz, akkor új kezdet lesz, akkor megint sok dolog lesz… Szombat (05.20.) Blogunk első igazi eseménye. Tanári szuperképességek, menni, vagy maradni…  A bizonytalankodók önkéntes megsegítésére tett kísérlet, első szárnypróbálgatás. A…

    Olvass tovább!

  • Miért lettem pályaelhagyó pedagógus…

    M. írása: Először szeretném elmondani, hogy eredetileg miért lettem pedagógus.Már 16 évesen tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Átadni tudást, életszemléletet, megtanítani, hogyan vigyázunk egymásra, az állatokra, növényekre, környezetünkre. És ha csak egy, csak egy gyerek van 40 év alatt, akit esetleg szemléletváltással sikerül ösztökélni arra, hogy ne elégedjen meg azzal, hogy elvégzi a 8 általánost,…

    Olvass tovább!

  • Oktatói értékelés

    Mostani beküldőnk ugyan még nem pályaelhagyó pedagógus, de a történtek után és a státusztörvény hírére megírta nekünk, hogy a GYES-ről már nem ebbe a szektorba tér vissza. Kedves Szerkesztőség! Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon 1 éves kislányommal. 2021. december 8-án mentem el táppénzre, tehát lassan másfél éve nem léptem át az…

    Olvass tovább!

  • Mi tart még a pályán?

    H.I. írása: Még nem mondtam fel, de szakmai életem, sőt életem egyik nagy krízisét élem. Mindannyian tájékozódhattatok a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok státuszmódosítását célzó új törvénytervezetről. Azt is megismerhettétek, hogy e szerint a munkánk jogi feltételei súlyosan, már-már büntető jelleggel nehezebbé válnak. Ugyan, csak egy újabb megaláztatás, a nemzet napszámosainak ez jár – legyinthetnénk. Miért kellene…

    Olvass tovább!

  • 2 évvel korábban elkezdtem előkészíteni a pályaelhagyásom

    D.N. írása: Sziasztok!Én tavaly nyáron hagytam el a pályát. Óvodapedagógusként dolgoztam Budapesten. Hosszú és rövid távon is ez volt a legjobb döntés, amit magamért hozhattam. Óvodapedagógusként dolgoztam Budapesten. Minden pillanatban azt éreztem, hogy bárki bejöhet az utcáról és semmibe veheti a szakmai munkám. A megbecsülés mértéke (erkölcsi és anyagi) és a felelősségvállalás mértéke köszönőviszonyban sincsenek…

    Olvass tovább!

  • Miért nem tudnak az emberek kiállni egymásért?

    R. írása: Pedagógus voltam, már nem vagyok az. Félig meddig a családom is pedagógus emberekből áll, de már ők sem azok. Nyugdíjasok. Rendszeres téma az alkalmankénti családi beszélgetéseken az országos helyzet, a pedagógusok, az oktatás… Ez az írás most nem is az én történetem, hanem leginkább azoké, akik még a rendszerben dolgoznak. Kérdéseim vannak, sok,…

    Olvass tovább!

  • A státusz törvény bevezetésének híre volt az utolsó csepp

    Anonim beküldőnk írása: Negyedik éve dolgozom általános iskolai tanítóként egy megyeszékhelyű, jó hírnevű általános iskolában. Én is azok táborát erősítem, aki gyermekkora óta erre a pályára készült. A legtöbb történethez képest a mi intézményünkben emberbarát (többnyire) a vezetés és a kollégák is viszonylag összetartóak. Mégsem tudtunk egy alkalommal sem jelentősen megmutatni magunkat sztrájk közben… már…

    Olvass tovább!

  • A gyerekekkel eltöltött gondtalan, SZABAD, boldog munka illúziója vonzott vissza mindig a tanításhoz

    Cz. Gy. írása: Az én történetem nagyon régen kezdődött, először 1999-ben hagytam el a tanítói pályát, de akkor még nem igazán önszántamból. Az ok nagyon prózai, a jövendő férjem egy vidéki kisvárosban lakott, elköltöztem hozzá Budapestről és akkoriban kb. őrültnek néztek, ha bementem egy iskolába és tanítói állás után érdeklődtem. Mivel sehová nem vettek fel,…

    Olvass tovább!

  • Egyetlen dolgot érzek: bizonytalanságot

    Anonim beküldőnk írása: Sziasztok! Én amennyire lehet teljes anonimitást kérnék, mert MÉG nem mondtam fel. De fontolgatom, ez hátha fontos egy 24 éves pályakezdő tanártól. Diploma után rögtön munkát kaptam az első falubeli iskolában […]. A helyszín [….] megye, az egyik elfeledett zsákfalu. Itt 100% roma származású gyerek tanul, amit azért fontos kiemelnem, mert ők…

    Olvass tovább!

  • Lehetne ez jó, lehetne ez egy megbecsült szakma, de …

    Anonim beküldőnk írása: Röviden, fáradtan a 12 órás műszakomból hazatérve írom meg történetemet. 2019-ben kezdtem meg pályafutásom egy vidéki általános iskolában, ahol az alakuló értekezleten politikai kampány folyt. Ezt inkább nem is kommentálom. Abban az intézményben a mentor tanárom gyakorlatilag elérhetetlen volt, illetve semmiben nem kaptam segítséget, hogy aktív részese legyek az iskolai életnek. Cserébe,…

    Olvass tovább!

  • Időben kiléptem

    D. írása: Pályakezdő gyógypedagógusként a szakmába töltöttem kb. 1 évet egy fővárosi intézményben. Szerencsére a párom támogatott, így nem haltam éhen épp. Viszont olyan gusztustalan, törvénytelen dolgokat tapasztaltam, ami miatt inkább voltam pár hónapig munkanélküli, amíg átképeztem magam. Az iskolában a gazdag szülő fogyatékkal élő gyermekét kiemelten kellett kezelni úgy, hogy 10 súlyos gyermekkel egyedül…

    Olvass tovább!

  • Felmondtam és elhagytam az országot is

    H. írása: 2015-ben kerültem a közoktatás területére, az azt megelőző években szociális területeken tevékenykedtem. Bíztam benne, hogy jobb lesz, hogy a gyermekek helyzetére nagyobb hangsúlyt fektetnek ebben az országban, és azt is hittem, hogy az oktatási rendszer jobb állapotban van, mint az akkor már kellően megreformált és átalakított szociális szektor. Az új munkaterület, az új…

    Olvass tovább!

  • Csak sajnos hiányzik a tanítás, de majd megszokom

    A. írása: Üdvözlöm a kezdeményezést! Nem vállalom a kilétem, mert lehet, hogy egyszer még tanítani fogok Most azonban egy jó darabig biztosan nem. Félévkor én is felmondtam, mert már nem bírtam tovább. Fontos leszögezni, hogy nem a pénz miatt. Azon szerencsések közé tartozom, akinek a férje jól keres. Ki kell sajnos mondani, hogy a tankerület…

    Olvass tovább!

  • Én kívánom minden volt tanárnak …

    Z.O. írása: A tanári pálya elhagyókról szomorúan, de megértéssel olvasok. Mint a közoktatásban érintett apa (8 és 16 éves gyerkőcök) valamint egy egyetemista fiam révén.Az itt író tanárok többsége nagy elhivatottságáról ír és az is pozitívum, hogy sokan mertek váltani, valamint, hogy az oktatási rendszer megváltozása esetén visszatérnének a tanári pályára. Nekem az a tapasztalatom,hogy…

    Olvass tovább!

  • Elvesztettem a hitemet abban, hogy lesz javulás

    B.F.V. írása: Több, mint 20 évig tanítottam egy kis családias iskolában természettudományos tantárgyakat. Kezdőként kezdtem ott tanítani. Akkor még körbevettek tapasztalt idősebb kollégák. Sokat segítettek, sokat tanultam tőlük. Sajnos már az első 2 tanévem után rá kellett jönnöm azonban, hogy míg ők mindent elfogadtak, amit az oktatási rendszer rájuk erőltetett, nekem, egy fiatalabb generáció tagjaként,…

    Olvass tovább!

  • Az elbocsátott bányász esete a felmondó pedagógussal

    A minap egy megtisztelő vendégségben jártunk Miskolcon. Van ott egy tehetséges és lelkes mikroközösség, kiknek hozzánk hasonlóan erős elhívása van. Egy nemzetközi programhoz csatlakozva, dokumozit működtetnek egy olyan városban, melynek mindennapi léte maga is “dokuérett”. A szervezet a Kinodomino, vándormozit csinál, a városi teret használva, mindig máshol épít mozihangulatot egy estére, és a belépés mindig…

    Olvass tovább!

  • Mindnyájunknak el kell menni… ?! Avagy a Civil Sugárúton tett “sétánk” tapasztalatainak összegzése

    Kétfős szerkesztőségünkkel és hathetes múltunkkal együtt, mi is kitelepültünk az első Civil Sugárútra https://civilbazis.hu/donations/civil-sugarut/ , amelyet a https://civilbazis.hu/ szervezett. Nos Kedves Emberek, tapasztalataink elképesztően kétpólusú érzelmeket keltenek bennünk. Szinte még le se ülepedtek, de tudom manapság gyorsan kell közölni, mert a pillanat hamar elolvad, mióta az időt a social media hírfolyamának görgetése méri ki számunkra.…

    Olvass tovább!

  • Nincs fizetetlen túlóra, se értelmetlen követelmények

    J. írása: 2021-ben mondtam fel. Egy, a budapesti agglomeráció kisvárosában működő katolikus iskolában voltam napközis tanító, előtte pedig ugyanott egy állami iskolában dolgoztam. A katolikus suliban jók voltak a körülmények, a felszereltség, a kollégák, a vezetés, a szülők és a gyerekek is. 2020 nyarán döntöttem el, hogy vége, de megvártam, hogy az osztályom befejezze az…

    Olvass tovább!

  • Hála a tankerületnek

    F. Miki írása: Kedves Sorstársak, Pedagógus kollégák! Én is elhagytam a pályát, és ebből egy sikertörténet kerekedett ki! És hogy mennyire hálás vagyok a tankerületnek, mint csattanó is benne van a leírásomban! Miért pont a pedagógus pálya? 15 éves koromban matematikából korrepetáltam sok osztálytársamat, és hihetetlen jó érzés volt, látni az ő fejlődésüket (innen indultam).…

    Olvass tovább!

  • Papíron van tanító? Van! Nincs probléma.

    Anonim beküldőnk írása: Nekem a munkaközösség mindkét helyen nagyon jó volt, és a gyerekekkel való időt is nagyon szerettem. Nem sokkal a diploma után már kezdhettem is neki a Ped I.-nek, amit már akkor is teljesen feleslegesnek éreztem, az órákra, foglalkozásokra való felkészüléstől vettek el sok-sok órát. Kirakatórákat írni, mindenféle jópofáskodó, haszontalan irományokat készíteni: lényegében…

    Olvass tovább!

  • Statisztikai féltengely, avagy gondolatok a megosztottság újabb rétegeiről

    Mikor kipattant a fejemből az ötlet, hogy meg kellene szólítani a rendszerből távozókat, az járt a fejemben, hogy tudni akarom, hogy akik eljutnak odáig, hogy meghozzanak egy az enyémmel azonos döntést, vajon milyen problémákkal néztek szembe a döntő pillanatban. Tudni akartam, hogy számít-e az országrész, a településszerkezet, a szak, a képzés típusa és foka. Mikor…

    Olvass tovább!

  • Édesanyám tanár volt

    E.B. írása Édesanyám tanár volt. 3 diplomája van, havi 210 000 Ft-ot keresett, szerintem ez nevetséges. Szeptemberben hagyta ott, mivel sem anyagi sem társadalmi megbecsülést nem kapott. Az órákra készülés és a fölösleges adminisztráció rengeteg idejét felemésztette, mindig fáradt és stresszes volt, pedig imádja a gyerekeket és a tanítást. Azóta váltott, olyan munkája van amit…

    Olvass tovább!

  • Többször jeleztem a tankerület felé, hogy ilyen toxikus emberrel lehetetlen együtt dolgozni

    M.B.R. írása: Közel 30 évig tanítottam. 2022.08. 31- én hagytam ott az iskolát, ahol 24 évig dolgoztam.A szakmaiságomat felülírta az oltatlanságom. Elvették az osztályomat, angol csoportjaimat, fizetett óraadót, helyetteseket alkalmaztak- én pedig más osztályokban helyettesítettem, és közel 2 hónapra “deportáltak” is egy másik iskolába, ahol viszont jól éreztem magam, az intézményvezetőnek köszönhetően – igaz, pedagógiai…

    Olvass tovább!

  • Álmom volt pedagógusként dolgozni

    T. E. írása: Már kiskorom óta álmom volt pedagógusként dolgozni, rengeteget tanultam azért, hogy végül bekerüljek az egyetemre, ahol nyelvszakosként tanulhattam tovább. Azonban már az egyetem alatt kezdett elfogyni a motivációm, a képzéssel nagyon elégedetlen voltam, nem éreztem, hogy megfelelő képzettséget kaptam volna. Több hosszabb gyakorlatom során, amire csak az 5-6. évben került sor, megtapasztalhattam…

    Olvass tovább!

  • A szívem mélyén mindig pedagógus maradok

    Anonim beküldőnk írása: Lelkes, hittel teli pedagógusként indultam több évtizede. Voltak nagyon szép időszakok a pályámon, pl. amikor kis településen tanítottam. Ott a tanítói munka összeolvadt a helyi kulturális és közélettel. Szabadidős programokat szerveztünk, hagyományt teremtettünk, népviseletet varrtunk, stb. Akkor is sokat dolgoztunk ingyen, de legalább láttuk az értelmét. Aztán sok változás történt: pl. a…

    Olvass tovább!

  • Már egymást sem segítjük a bajban

    E. írása: Heti 26 órám volt, míg a többieknek max. 22, de sok kollégámnak még kb. 20 sem… Ennek ellenére én kerestem a legkevesebbet, minimálbért. 2 csoportot összeraktak, hogy az idegbeteg kolléganőmnek ne legyen annyi órája … annyi gyerekem volt, hogy A FÖLDÖN ÜLTEK, MERT NEM VOLT ELÉG SZÉK.. A kollégák mind jóval több pénzért…

    Olvass tovább!

  • Küzdeni, de a rendszeren kívül

    Simkó Edit írása Miután felmondtam…. Miután felmondtam sem adtam föl, hogy tegyek az oktatásért, a diákokért, a hazámért. Nem adtam föl, de benne maradni már elviselhetetlen volt. Rákényszerítettek olyan dolgokra, amit egy pedagógus, egy autonóm ember nem tűrhet el. Sem szakmailag, sem emberileg. Ezt a rendszert nem vagyok hajlandó pedagógusi szerepből legitimizálni. Célom, hogy visszatérhessek…

    Olvass tovább!

  • A jó munkámért még több munka volt a jutalom

    Anonim beküldőnk írása: Az egyetem után egy általános iskolában helyezkedtem el, magyar nyelvet és irodalmat tanítottam. A gyerekek többnyire hátrányos helyzetűek voltak, így nem volt egyszerű dolgom, de nagyon szerettem. A kollégák is aranyosak voltak, hiányoznak. 4 évig tanítottam, 2 év után igazgatóváltás történt. Az igazgató és a helyettes szombat este 9-kor is felhívott, kiabált…

    Olvass tovább!

  • Miért felmondás, lemondás helyett?

    Az oldal még meg sem született, csak formálódóban volt, amikor már valaki megjegyezte, hogy az érintettek lemondanak, és nem fel. Hadd osszam meg, miért nem értettünk egyet ezzel a javaslattal. Ugyan teljesen megértem azt, aki azt mondja, a tanári pálya egy olyan hivatás, ahova csak az igazán kivételesek kerülhetnek, és egy megtiszteltetés, ha valaki taníthat,…

    Olvass tovább!

  • Ha rendeződnének a dolgok, szívesen visszamennék

    N.B. írása: A szakképzésben tanítottam több, mint 30 évig (vagyis “csak” oktató voltam). A mérnöktanári diplomám mellé megszereztem a Pedagógus II. minősítést, de ezt a szakképzésben “kidobták az ablakon”. Sikeresen készítettem fel diákokat az OKJ vizsgákra. Folyamatosan képeztem magam, és tananyagokat készítettem, amelyeket ma is használnak az ott maradt kollégák. Helyemre azóta sem tudtak új…

    Olvass tovább!

  • Rosszul viselem, ha jogtalanul korlátozni próbálnak a jogaimban

    Cs.V. írása: Zalaegerszegen az Ady Gimiben tanítottam biológiát és fizikát, 4 éven át. Nem vagyok fiatal, és nem csak tanári diplomáim vannak. Ökológia ágazatú biológus vagyok, és több évet dolgoztam állami természetvédelemben, mielőtt újra (pályám kezdetén már 4 évet tanítottam egyszer) tanítani álltam. Szinte minden évben volt konfliktusom az iskola vezetésével. Felvételikor ingyen elvárták a…

    Olvass tovább!

  • Van más lehetőség

    Anonim beküldőnk írása: Sziasztok, A gyalázatosan alacsony fizetés miatt hagytam el a tanári pályát. A felmondásom másik oka pedig az a tudat volt, hogy a tanárokkal bármit meg lehet tenni, mert mindent elviselnek, mert nincs más választásuk, más lehetőségük. Zenetanárként dolgoztam 30 évig. A zenészekről azt gondolnánk, hogy nem tudnak pályát változtatni, nincs más lehetőségük.…

    Olvass tovább!

  • Lassan közutálat tárgya lettem

    M. írása: Már a középiskolában eldöntöttem, hogy tanító bácsi leszek. Nem is volt kérdés, hogy később tanítóképzőre fogok jelentkezni.A képzést nagyon szerettem, a gyakorlati részei voltak a kedvenceim, így izgatottan vártam, hogy élesben elkezdhessek tanítani (alig volt jobb érzés annál, amikor az egyetem során “végre találkoztunk gyerekekkel!!”). A Covid és több más ok miatt a…

    Olvass tovább!

  • A sötét, nélkülözésekkel teli jövőkép

    Sz.T.A írása: Győrben tanítottam egy évet, általános iskola és gimnáziumi tanárként matek és magyar tantárgyakat. Az iskola, ahol tanítottam, támogató környezetet biztosított, nyitottak voltak az újításokra, minden terembe okostábla volt, így nem kellett mellőzni az IKT-t sem, hiszen eszköz volt. Ennél jobb munkahelyet elképzelni sem tudnék, a gyerekek mind egytől-egyig nagyon kedvesek, nyitottak a csoport-…

    Olvass tovább!

  • Ne problémázz, törődj bele, engedelmeskedj

    A.V. írása: Testnevelő tanárként dolgoztam egy budapesti gimnáziumban. A felmondásom oka a megbecsülés teljes hiánya volt a vezetőség részéről. A kevés fizetés azért nem jelentett problémát, mert a párom jól keresett és mindig úgy voltam vele, hogy a sok szabadidő többet ér, mint a sok pénz. Élveztem, hogy volt nap, amikor délben végeztem, köszönhetően az…

    Olvass tovább!

  • Mindenkinek csak egy élete van

    Szücs Gábor írása: 2019 februárjában mondtam fel. A felmondásom oka tömören annyi, hogy a bérminimum utolérte a kezdőfizetést és az iskolában megjelentek azok a jelenségek, amiket ma a pálya hatványozottan él meg. Egy hónapos felmondási időm volt, ez alatt nekiálltam állást keresni. Az állásinterjúimat online csináltam, egyik sem volt túlságosan nehéz a gimnáziumi tananyag ismeretében,…

    Olvass tovább!

  • Béke van, nyugalom

    SzabZé írása: 32 évig tanítottam. Ebből 21-et nyolcévfolyamos elit gimnáziumban Budapesten. Magyart és történelmet. Van öt diplomám, intézményfejlesztési szaktanácsadó, mesterpedagógus voltam. 2022 januárjában mondtam fel. Mert elég volt ebből az egészből. Nemcsak az oktatás részéből. Feleségem óvónő, van két kisgyermekünk (6 és 8 évesek), és nekik akartunk jobbat. Ezért Dániaba költöztünk. Itt kertészkedtem, lépcsőházakat takarítottam.…

    Olvass tovább!

  • Előzmények, avagy a rendszer “keretezési hatásának” következményei

    Az oktatás, köznevelési bemenettől a szerteágazó kimeneti lehetőségekkel, a benne rejlő központosításból fakadó eleve elrendeltségtől (ha már keresztény világot élünk) függően egy szektor ugyan, de mégis másként oxigénhiányos a benne élők számára.  45 éves vagyok. Sosem akartam tanár lenni. Ambícióm mindig inkább szociális eredőkből fakadtak. Kelet-Magyarországon élek, megyeszékhelyen. Gyerekkoromban olyan környéken nőttem fel, ahol sok…

    Olvass tovább!

  • Elengedni egy álmot

    Alig 10 évvel azután, hogy kinőttem gyerekként a “dinókat gyógyító állatorvos leszek” korszakomból, rájöttem, hogy tanár szeretnék lenni. Lenyűgözött a matematika, a kémia, imádtam, ha az osztálytársaim rákérdeztek, hogyan oldottam meg a házifeladatot, el tudom-e mondani nekik is. Ahogy telt az idő, tudatosan erre készültem: jó gimnáziumba mentem, hogy biztosan felvegyenek az egyetemre, házi feladatot…

    Olvass tovább!

Te is felmondtál?


Működteti a WordPress.com.