TKT írása:
13 év multi után, miután már kifizettük a bankhitelünk, volt kis lakásunk, a férjem multinál dolgozott, gondoltuk akkor én otthagyom a személytelen multit és a hobbimnak élek. A fizetés zsebpénz, de ez a hivatás volt kicsi koromtól az álmom, csak másfelé terelt addig a sors.
Megtaláltam az álomsulit is hozzá. Emberséges kollégák, demokratikus vezetés. Nagy energiával vetettem bele magam a nyelvtanításba.
Volt kihívás, kezdőtől felsőfokig tanítottunk. Osztályfőnök is lettem és gondoltam, mindent úgy csinálok, ahogyan azt szülőként is elvárnám. Energikus voltam, 43 évesen a tanári kar fiataljai közé tartoztam. A Krétát én lazán használtam, sőt a szülőknek, kollégáknak útmutatót is csináltam.
Ez a lendület egészen márciusig vitt engem, amikor a státusztörvényt nyilvánosságra hozták. Csodálkoztunk, elképedtünk, szörnyülködtünk, sztrájkoltunk ….. akkor ez ennyi. Dolgoztam már néhány helyen … de ezt biztosan nem fogom aláírni.
Aztán májusban júniusi 1-jei dátummal kértem, hogy közös megegyezéssel váljunk meg egymástól. Sírós búcsú, a diákjaim megható ajándékai, szülők írásai hogy borzasztó, de megértik… ez maradt.
Most ismét multizok. A fizetésem dupla. De nem érdekel. Nem a pénz miatt jöttem el. Hanem mert aki ebbe belemegy, az rabszolgának áll. Én csak emelt fővel, tartással tudok tanítani, mert őket is erre szerettem volna nevelni.

Hozzászólás a(z) Gréti bejegyzéshez Kilépés a válaszból