Jövő héten kezdek az új munkahelyemen programozóként

K.R. írása:

Összesen 6 tanév tanári pálya után hagyom ott a tanári pályát. Matematika – fizika szakosként végeztem az ELTE-n 2017-ben.

Rögtön az államvizsga után két nappal már volt állásom is Kartalon az általános iskolában. Három évet maradtam itt, közben megszületett az első gyermekünk és úton volt a második. Sok szempontból rendkívül szerencsésnek mondhattam magam. A szüleink jócskán besegítettek a házvásárlásban. Azonban hiába volt meg a ház, ami felújításra szorult, a tanári fizetésből semmi sem maradt hónap végére. Feleségem nevelési tanácsadóban dolgozott gyermek pszichológusként, Ő is pedagógus bért kapott. Így 2020-ban átmentem Gyöngyösre, pont akkor emelték meg szakképzésben a béreket, és jóval többet kerestem ott mint Kartalon.

Megszületett közben a második gyermekünk is, felvettük az ekkor behozott babavárót és egészen jól rendbehoztuk a házunkat belőle.

A szakképzésbe, ahol tanítottam, többnyire azok a diákok mentek, akiket máshova nem vettek fel. Iszonyatosan gyenge készségekkel és totális motiválatlansággal rendelkeztek. Sajnos a vezetőség ezt folyamatosan tovább erősítette, ugyanis az előírt lemorzsolódási százalék miatt megtiltották a buktatásokat. Igazgatói utasításra olyan diákot is tovább kellett engedni, akinek nem is volt elégtelenen kívül más jegye a teljes tanévben. Elvárták hogy a tanárok által adott osztályzatok átlaga 3 egész felett legyen. Értekezleten pedig nyilvánosan kivetítették a leggyengébben teljesítő kollégákat, ahol természetesen az egyik nyertes én voltam a matematika tantárggyal. A legjobbakat is kiemelték: ezek többnyire a rajz és tesi tantárgyak voltak, de az igazgató teljes komolysággal mondta, hogy róluk vegyünk példát, és tőlük érdeklődjünk, hogy hogyan tudják ilyen jól motiválni a diákokat. Annak ellenére volt ez az elvárás, hogy például a matematika osztályonkénti érettségi átlag nem volt még 3 egész fölött, de igen csak gyakori volt a 2 egész alatti átlag is!
A főigazgató egyik elvárása volt hogy az ágazati alapvizsgának 4,5 feletti átlagot el kell érnie. Ez az iskolánkban sikerült… igaz, úgy hogy a szaktanár bent volt a vizsgán és diktálta a megoldásokat, de meglett.

Rengeteg ilyen visszásság volt. 2022 -ig dolgoztam itt. Ezalatt az idő alatt a szakképzésben teljesen megállt a bérfejlesztés, a gimnáziumokban és általános iskolákban pedig már szinte utolérte a szakképzés béreket.

Nem volt értelme szakképzésben maradni, ha ugyanannyiért sokkal jobb helyre is mehet az ember.

Közben ekkor már igen csak nőtt az infláció, és a hitelfizetés nélküli bérünket megint csak teljes mértékben feléltük. Nyár volt és nagyon nagy bizalom volt bennünk (naivak voltunk), hogy most már biztosan történik változás a közoktatásban. Hiszen választási ígéret is az volt (igazából minden párt részéről) hogy rendbe teszik az oktatást.

Derült égből villámcsapásként ért, hogy a rezsicsökkentést csökkentik. Régi, nagy szigeteletlen házban éltünk. A gázfogyasztásunk a duplája volt az átlagfogyasztásnak. Előzetes számolgatás után 20.000-ről 90.000-re nőtt a gázszámlánk, Az áram számla is duplázódott. Ez az a pont volt, amikor ráébredtem, hogy ez így nem mehet tovább. Közben úton volt a harmadik gyermekünk is, ami jól is jött ebben a helyzetben, mert az adókedvezmény illetve a jelzáloghitel elengedés miatt összesen kb. 100.000 Ft többlet bevétel keletkezett. Megtakarításunk természetesen nem volt, a babavárót már elköltöttük és tudtam, hogy ha most továbbra is tanár maradok, akkor ez a többletbevétel egy az egyben szinte elmegy a megemelkedett rezsire és esély sem lesz soha többet arra, hogy ebből a csapdából kimásszunk, mert arra nincs pénz hogy megcsináljuk a külső hőszigetelést. Nyár végén beiratkoztam egy 1 éves java junior programozó képzésre. A képzés szombatonként volt online és lehetett részletre fizetni.

Közben szeptember lett és Veresegyházra mentem egy katolikus gimnáziumba, és itt töltöttem le az utolsó tanévemet. Ez az iskola volt a tanári karrierem fénypontja. Semmi negatívat nem lehet rá mondani. Iszonyatosan emberközpontú a teljes vezetés, és próbál mindenben segíteni ahol tud. Érződik az hogy itt nem az az igazgató célja, hogy megfeleljen a tankerületnek, hanem az hogy egy színvonalas iskolát hozzon létre, ahova jó járni, ahol jó dolgozni.
Közben nagyon nehéz volt az ősz és a tél. A házunkat csak 18°C -ra fűtöttük a korábbi 21 helyett, hogy mégse 90.000 Ft legyen a gáz számla, de további megszorítások is szükségesek voltak. Gyakorlatilag minden ajándékvásárlás megszűnt, ruhára egyáltalán nem költöttünk már jó ideje. És élelmiszerből is csak a legeslegeslegolcsóbbat vettük. A gyerekeknek úgy lett végül karácsonyi ajándék, hogy az egyik dédi adott csak úgy egy húszezrest az egyik látogatás alkalmával. Egymásnak a feleségemmel pedig 1-1 csomag zoknit vettünk, mert már mind lyukas volt….

Januártól egy fokkal könnyebb lett a helyzet volt 12% pótlékemelés, valamint a garantált bérminimum emelkedése miatt az alapbérünket is emelni kellett, így összességében nagyjából 25% béremelést kaptunk. Továbbá volt egy család, aki jófejségből elkezdett minket támogatni, és az iskolaigazgató is kiharcolt a fenntartónál egy kis emelést minden kolléga számára.

Július végén elbúcsúztam az iskolától, és a nyarat még végigtanulva kerestem már programozó állást. A képzésen nagyon megtetszett a programozás és ment is. A hatfős csoportból nekem voltak a legjobbak a vizsgaeredményeim. Az utolsó vizsgám most lesz belőle a hétvégén. Jövő héten pedig kezdek az új munkahelyemen programozóként.

Az utolsó tanév alatt(is) rendszeresen követtem az oktatási eseményeket és mélységesen felháborított a státusztörvény, és a teljesítmény értékelés tervezett rendszere. Egészen biztos vagyok abban, hogy ezek a lépések nem viszik előrébb az oktatást. Felháborító számomra a kormánymédia hazugságáradata, amivel az egészet egy sikertörténetként vázolja fel és tagadja a problémákat. A szakképzésben biztosan nem csak Gyöngyösön vannak bajok, hanem országosan. De a teljesítmény értékelés bevezetése végső soron ugyan ezt akarja majd elhozni az oktatásba. Ha az számít jó tanárnak majd aki jobb jegyeket ad, ahol kevesebben hiányoznak stb stb, akkor ezek teljesülni fognak, és papíron dübörögni fog az oktatás!

Véleményem szerint addig nem lesz igazi változás, amíg nem állnak fel elég sokan és nem hagyják ott elég sokan a tanári pályát. Persze az időseknek már nehéz, de aki fiatal és nehéz helyzetben van, az ne habozzon, most még tud váltani!