Ne szenvedj!

T.E. írása:

Akkor kezdem. 2000-ben végeztem olasz nyelvtanár szakon. Tanítottam főiskolán, nyelviskolában, végül egy egyházi fenntartású gimnáziumban kötöttem ki.

Nagyon szerettem tanítani, de ezzel a szakkal csak félállást kaphattam. Néhány év múlva elfogytak a gyerekek, a suli tönkre ment és eladták egy nagyobb és gazdagabb egyházi iskolának.

Az olaszt megszüntették, kollégiumi nevelő lettem és ezzel együtt elértem a pályám mélypontját. Mindig tudtam, hogy ez nem az én utam és váltani kell, de a főnökömnek hála olyan mélypontra kerültem lelkileg, hogy elképzelni sem tudtam azt, hogy én alkalmas lehetek bármilyen értelmes munkára.

Leérettségiztem biológiából és kémiából, elvégeztem a gyógyszerész szakot négy évvel ezelőtt. Most májusban mondtam fel, miután évekig gyűjtöttem a bátorságot. Az első helyre felvettek dolgozni, ahová jelentkeztem. Mindenkit bátorítok, hogy tanuljon, képezze magát és merjen váltani. Ne szenvedj! Az elvesztegetett évek soha nem jönnek vissza.