Észre sem vették

P-Sz. N. írása:

Miután felmondtam, rettegtem. Hogy hív majd valamelyik vezető, hogy ezt hogy tehetem. Hogy átgondoltam-e. Hogy milyen felelőtlen vagyok, gyerekek életével szórakozom.

A diktatorikus közeget nem lehet megszokni, az ott van a falakban. A gyerekek ebben a világban az üdítő szellő, a kívülről beáramló élet. De az iskolában velük is áll az idő. A nyomorult nosztalgiát tradíciónak hazudjuk, az idomítást jólneveltségnek, a rövidtávú memóriát tudásnak. A tanáriban áll igazán az idő. Azt se tudjuk, esik-e kint. Hogy infláció van? Háború a szomszédban? Tornádó? Tanártüntetések? Ember járt a holdon? Tökmindegy.

Miután felmondtam, rettegtem. Hogy hív majd valamelyik vezető, hogy ezt hogy tehetem. Hogy átgondoltam-e. Hogy milyen felelőtlen vagyok, gyerekek életével szórakozom. Aztán rájöttem, hogy észre sem vették.