ZM írása:
GYES után kezdtem tanítani, ekkorra engedhettem meg magamnak, előtte nem a közoktatásban dolgoztam.
Nehéz volt ennyi évvel a tanári diplomám megszerzése után belekezdeni, de szívesen tanítottam, rengeteget készültem, hogy belejöjjek.
Közben iskolát is váltottam, mert az első helyemen úgy éreztem, hogy nagyon eltér az iskolavezetés értékrendje attól, ami szerintem biztosítaná a eredményes tanítást.
Az új helyen már szívesen maradtam volna sokáig annak ellenére, hogy a pedagógusok egyre kevésbé kapták meg a munkájukhoz szükséges megbecsülést az egész országban, ami már a diákok viselkedésében is egyre inkább tükröződött sajnos.
Amikor viszont október elején kirúgták a Kölcsey tanárait, úgy döntöttem: beadom a felmondásomat, ha nem változtatnak ezen. Nem változott semmi, ezért november végén be is adtam a felmondást. Azért ekkor, mert fontos volt nekem, hogy a január végén lejáró felmondási időm alatt még végigtanítsam a félévet, ne hagyjam magukra a felvételiző diákjaimat.
November végén, az újabb kirúgási hullám után viszont bebizonyosodott, hogy a magyarországi oktatásért felelős vezetőknek a minőségi oktatás nem fontos, nem számít, hogy milyen körülmények között, és mennyire felkészült pedagógusoktól tanulnak a gyerekek. Ezért úgy döntöttem, hogy tiltakozásul polgári engedetlenség keretében nem folytatom a munkát, amíg a kirúgott tanárokat vissza nem veszik, ami persze azóta sem történt meg.
Ahhoz, hogy újra a közoktatásban akarjak tanítani, radikális változásokra lenne szükség, ami a pedagógusbérek jelentős emelésével kell, hogy kezdődjék azzal együtt, hogy a pedagógusok munkakörülményeiben, feladataiban, értékelésében bármilyen jelentős változást csak a szakmai szervezetek egyetértésével vezessenek be a továbbiakban.
Miután Felmondtam 
Hozzászólás