D.N. írása:
Sziasztok!
Én tavaly nyáron hagytam el a pályát. Óvodapedagógusként dolgoztam Budapesten. Hosszú és rövid távon is ez volt a legjobb döntés, amit magamért hozhattam.
Óvodapedagógusként dolgoztam Budapesten. Minden pillanatban azt éreztem, hogy bárki bejöhet az utcáról és semmibe veheti a szakmai munkám. A megbecsülés mértéke (erkölcsi és anyagi) és a felelősségvállalás mértéke köszönőviszonyban sincsenek egymással a közoktatásban.
HR területre képeztem át magam, köszönöm szépen, jól vagyok! 🙂 Van perspektívám, az intézményt pedig nem lelkek maradványai lengik körül. A kosaramba tudok tenni sajtot és kenyeret, és hónap végén nem nullát mutat a bankszámlám. A gyerekek persze minden egyes percben hiányoznak, de ideje magamra és a leendő saját gyermekeimre gondolnom. Az embertársaimmal kapcsolatos ismereteim most jól hasznosítom a munkámban. Ezzel a levéllel búcsúztam a közoktatástól:
Kedves Ismerősök, kedves oktatásban dolgozó Kollégák!
Sok-sok filozofálgatás és halogatás után elhagyom a hivatásom, az óvodapedagógiát.
Vérzik a szívem. Vérzik, hogy a legkevésbé sem ítélkező, mindig nyílt szívű, a nap minden percében a lelkembe napsugarat hozó gyerekeket elhagyom. Elhagyom őket. Mert rákényszerültem, hogy elhagyjam őket. 6 éve várok arra, hogy esélyt kapjak, hogy lehessen jövőképem. Most elfáradtam a várakozásban. Elfáradtam, hogy a társadalom szemében nem az vagyok, akinek a gyerekek látnak, akinek magamat érzem, aki vagyok.
Bánt, hogy nekem pedagógusként nem adatik meg, hogy saját családra gondolhassak.
2 évvel ezelőtt tervszerűen elkezdtem előkészíteni a pályaelhagyásom. Azóta új dolgokat tanulok. Új perspektívák nyíltak meg. Úgy érzem, felkészültem, hogy másban próbáljam ki magam, mert rengeteg tudás, motiváció és ambíció van bennem, amit nem engedett az elmúlt 6 év közoktatásban töltött idő kellőképpen kibontakoztatni.
Nem bírom a rendszer terheit tovább magamon viselni.
A szívem egy darabkáját a gyerekeknél, a csoportomnál hagyom.
Kitartást kívánok minden pedagógus és pedagógiai munkát segítő kollégámnak! Szuperhősök vagytok!

Hozzászólás