Mikor kipattant a fejemből az ötlet, hogy meg kellene szólítani a rendszerből távozókat, az járt a fejemben, hogy tudni akarom, hogy akik eljutnak odáig, hogy meghozzanak egy az enyémmel azonos döntést, vajon milyen problémákkal néztek szembe a döntő pillanatban. Tudni akartam, hogy számít-e az országrész, a településszerkezet, a szak, a képzés típusa és foka. Mikor egy pillanat alatt társra találtam saját kívácsiságomban, azonnal megállapítottuk, hogy újonnan létrejött kétfős “szerkesztőségünk” a pedagógiai paletta talán egymáshoz képesti legtávolabbi pontján helyezkedik el. Hiszen míg jómagam 45 éves vagyok, vidéki városban élek és szegregált oktatási környezetben vagyok érintett, úgy társam frissdiplomás, a jövő elitjének képzésével foglalkozó területről kényszerült távozni. Ez azonnal megerősített mindkettőnket abban, hogy a tiltakozás új látószöge, másik perspektívája az, hogy az emberi történeteket kell kivinni a közéletbe. Célunk, hogy az olvasók megértsék, hogy a közéleti folyamatok kihatnak a magánéletünkre, az egyén vesztesége, az iskola és tanuló vesztesége is, rajta keresztül pedig mindenkié, mindannyiunké egyszerre.
A minap azonban megdöbbentő statisztika jött velem szembe! Megmutatom az erről készült képernyőfotót:
Tehát olvasóink majd csak 80%-a nő. Persze ezt láttuk a követők arányán is, de ennek ellenére ez meglepő. Hiszen a gender mára ugye már nem tudomány, hanem “kérdés”, ami csak befogja a politikai grémium vitorlájába a szelet.
De mégiscsak! A pedagógus tiltakozás ma az országban folyó legkitartóbb és leghangosabb, és legbátrabb kiállás. Egy rózsaszín-galléros terület bátor kiállása, ahol munkavállalói szegénységben élő, zömében női munkavállalók tiltakoznak egy a férfiak uralta politikai környezet által meghatározott retorika és annak következményei ellen.
Az azonban elgondolkodtató, hogy az érdeklődő olvasóink kevesebb mint 20%-a férfi, az. Hiszen a férfiaknak is van alacsony színvonalú pedagógiai környezetben nevelkedő gyermeke. Ők is küzdenek a szakképzett munkavállalók hiánya okozta piaci hatásokkal. Nekik is van magas vérnyomásuk, amit egyre nehezebb kezeltetni. Ők is jártak iskolába.
Nézzük meg a különböző civil szervezetekben, az oktatásban és egészségügyben dolgozó férfiak arányát. Nézzük meg a politikai, magasabb státuszú közéleti pozíciókat betöltő nők számának arányát. A két féltengely igencsak eltérő fordulatszámon működik.
Majd gondolkodjunk el, van-e ezzel (ezzel is) dolgunk?!

Hozzászólás